Tetszett a cikk?

A magyar gazdaságot 2004 első négy hónapjában dinamikus fejlődés jellemezte, de a vártnál magasabb volt az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, és gyorsult az infláció.

Az ipari termelés január-áprilisban 10,4 százalékkal növekedett, míg áprilisban a növekedés üteme 9,4 százalékra mérséklődött - állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló négyhavi jelentésében.



A húzóerőt az export jelentette, január-áprilisban 20 százalékkal, áprilisban 18 százalékkal nőtt az ipari kivitel - közölte a KSH. A javuló gazdasági teljesítmény mellett a jelentés kiemeli, hogy erőteljesen nőtt a fizetési mérleg és az államháztartás hiánya.



A folyó fizetési mérleg január-áprilisi hiánya az MNB adatai szerint 2,8 milliárd euró volt, szemben a tavalyi azonos időszak 2,3 milliárd eurójával. Az egyenlegromlás a KSH számításai szerint 44 százalékban a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának csökkenéséből adódik, míg 30 százalék az áruforgalom növekvő passzívumának, 26 százalék a tőkejövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások romló egyenlegének tudható be.



Az államháztartás hiánya január-májusban 722 milliárd forint volt, ami 314 milliárd forinttal magasabb, mint tavaly május végén volt. A Pénzügyminisztérium szerint a deficit nem veszélyezteti az éves előirányzat teljesítését - jegyzi meg a KSH jelentése.



A külkereskedelmi áruforgalom bővült, a hiánynak az exporthoz mért relatív nagysága január-áprilisban csökkent, 11,2 százalék volt szemben a 2003 január-áprilisi 11,9 százalékkal. A külkereskedelem 4 havi deficitje 1,5 milliárd euró volt. Az export 19 százalékkal, az import 18 százalékkal emelkedett.



A fogyasztói árak nagyobb ütemben emelkedtek; január-májusban 7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, a gazdaság növekedése gyorsuló infláció mellett valósult meg - állapítja meg a KSH.



Legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult legnagyobb mértékben, 16,6 százalékkal. A növekedést egyes élelmiszerek (cukor, nyershús) és az üzemanyagok májusi drágulása váltotta ki - emeli ki a jelentés.



A munkaerőpiacon nem következett be lényeges változás, a munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,2 százalék után 6 százalékos, amely az EU-25 9,1 százalékos átlagával összevetve kedvező. A reálkereset 0,9 százalékkal meghaladta a tavalyit - áll a KSH jelentésében.



A jelentés kiemeli, hogy a növekedés mértéke Magyarországon magasabb volt, mint az Európai Unió átlagában. Az EU 15 régi tagországában az első negyedévben 0,7 százalékos volt a növekedés, a 2003. évi 0,3 százalékos növekedést követően. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!