Tetszett a cikk?

A magyar gazdaságot 2004 első négy hónapjában dinamikus fejlődés jellemezte, de a vártnál magasabb volt az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, és gyorsult az infláció.

Az ipari termelés január-áprilisban 10,4 százalékkal növekedett, míg áprilisban a növekedés üteme 9,4 százalékra mérséklődött - állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló négyhavi jelentésében.



A húzóerőt az export jelentette, január-áprilisban 20 százalékkal, áprilisban 18 százalékkal nőtt az ipari kivitel - közölte a KSH. A javuló gazdasági teljesítmény mellett a jelentés kiemeli, hogy erőteljesen nőtt a fizetési mérleg és az államháztartás hiánya.



A folyó fizetési mérleg január-áprilisi hiánya az MNB adatai szerint 2,8 milliárd euró volt, szemben a tavalyi azonos időszak 2,3 milliárd eurójával. Az egyenlegromlás a KSH számításai szerint 44 százalékban a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának csökkenéséből adódik, míg 30 százalék az áruforgalom növekvő passzívumának, 26 százalék a tőkejövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások romló egyenlegének tudható be.



Az államháztartás hiánya január-májusban 722 milliárd forint volt, ami 314 milliárd forinttal magasabb, mint tavaly május végén volt. A Pénzügyminisztérium szerint a deficit nem veszélyezteti az éves előirányzat teljesítését - jegyzi meg a KSH jelentése.



A külkereskedelmi áruforgalom bővült, a hiánynak az exporthoz mért relatív nagysága január-áprilisban csökkent, 11,2 százalék volt szemben a 2003 január-áprilisi 11,9 százalékkal. A külkereskedelem 4 havi deficitje 1,5 milliárd euró volt. Az export 19 százalékkal, az import 18 százalékkal emelkedett.



A fogyasztói árak nagyobb ütemben emelkedtek; január-májusban 7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, a gazdaság növekedése gyorsuló infláció mellett valósult meg - állapítja meg a KSH.



Legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult legnagyobb mértékben, 16,6 százalékkal. A növekedést egyes élelmiszerek (cukor, nyershús) és az üzemanyagok májusi drágulása váltotta ki - emeli ki a jelentés.



A munkaerőpiacon nem következett be lényeges változás, a munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,2 százalék után 6 százalékos, amely az EU-25 9,1 százalékos átlagával összevetve kedvező. A reálkereset 0,9 százalékkal meghaladta a tavalyit - áll a KSH jelentésében.



A jelentés kiemeli, hogy a növekedés mértéke Magyarországon magasabb volt, mint az Európai Unió átlagában. Az EU 15 régi tagországában az első negyedévben 0,7 százalékos volt a növekedés, a 2003. évi 0,3 százalékos növekedést követően. (MTI)
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!