Gyurcsány kijátssza az adóadut
A jelenlegi három helyett jövőre csupán két személyi jövedelemadó kulcs lesz, 1,5 millió forint jövedelemig 18, afelett 38 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Ez az adózóknak eddig jó hír, a költségvetésnek viszont 100 milliárd forint többletteher jövőre.
A minimálbér adómentessége változatlan marad, a személyi jövedelmek évi 1,5 millió forintig 18 százalékkal adóznak, az ennél magasabb bérek pedig 38 százalékkal, a 800 ezer és 1,5 millió forint közötti jövedelmekre kirótt 26 százalékos jövedelem-adósáv megszűnik. Ezzel látszólag mindenki jól jár, aki évente legalább 800 ezer forintnál többet keres, 1,5 millió forintot elérő jövedelem esetén pedig évi 56 ezer forintot takaríthat meg az adózó. A másfél millió forint éves jövedelem egyébként nagyjából pontosan az idei átlagjövedelemnek felel meg, ezzel megvalósul a kormány azon ígérete, hogy az átlagjövedelmek ne adózzanak magas kulccsal. Igaz jövőre az átlagjövedelmek már magasabbak lesznek.
Ennek azonban valószínűleg az lesz az ára, hogy számos adókedvezmény elvész a jobb módúak számára. Az adókedvezmények változásairól sajtóhírek szerint még folyik a vita a Pénzügyminisztériumban, de lapértesülések szerint 6 millió forintos jövedelem felett fokozatosan csökkenni kezd az igénybe vehető kedvezmények mértéke. A gyermekek után járó kedvezmények viszont csupán 12 millió forint felett szűnnének meg. Kellemetlenül érinti a magas jövedelmű adózókat, hogy elvesztik az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetéseik után járó 100 ezer forintos adókedvezményt és az életbiztosításokhoz fűződő 100 ezer forintos adókedvezmény se jár nekik többé, az öngondoskodásra tehát a jövőben csupán szóban bíztatják őket.
Az APEH adatai azt mutatják, hogy ez komoly érvágást jelent majd az adófizetők egyes csoportjainak. A kedvezményeknek köszönhetően ugyanis a tényleges átlagos személyi jövedelemadó terhelés a 2002. évi 22-ről tavaly 20 százalékra csökkent. Az adózók által igénybevett adójóváírások egy év alatt 85 százalékkal, 237 milliárd forintra nőttek, ami több mint háromszorosa a 2001-esnek. A lakáscélú adókedvezmények igénybevétele tavaly közel kétszeresére, 31 milliárd forintra nőtt. Gyurcsány Ferenc kormányfőjelölt nyilatkozatiból annyi máris kiderült, hogy a jövendő kormány szándékai szerint a lakásvásárlást és a gyermeknevelést támogató adókedvezményeket úgy alakítja át, hogy a szegények több támogatáshoz jussanak, a gazdagok pedig nagyobb terheket vállaljanak.
Ennek érdekében - a Népszabadság értesülései szerint - a kormány összevonná a családi pótlékot, a szociálisan rászorulók számára nyújtott gyermeknevelési támogatást, valamint a gyerekek után járó adókedvezményeket és az így rendelkezésre álló összeget a szegényebbek javára újraosztaná. Eszerint a családi pótlék összege gyermekenként 9100 forint lenne, amely a hét éven aluli gyerekek esetében tovább 3000 forinttal egészülne ki. Ezt az összeget bruttósítva kapnák meg a szülők, és a többi jövedelemmel összevonva adóköteles lenne, így az alacsony keresetűeknek több maradna meg belőle, míg a gazdagabbak esetében nagyobb összeget vinne el belőle az adóhivatal.
Szocialista berkekből származó információk szerint gyakorlatilag már eldőlt, hogy jövőre a személyi jövedelemadózásban bevezetik a negatív adózást, hogy a szerény keresetű, sokgyermekes családok is hozzájussanak az adókedvezményhez. Nekik az igénybe nem vett adókedvezményt egyfajta személyre szabott családipótlék-emelésként fizetnék ki az állam. Egy általános családipótlék-emelést ugyanis a szocialisták sem támogatnának, ezért kötnék a kedvezményeket továbbra is az adórendszerhez – írta a Magyar Hírlap. További adókedvezményeket biztosítana a kormány a szülésből illetve gyesről visszatérő anyák munkaadóinak és csökkentenék a szülési szabadságról visszatérő nők részmunkaidős foglakoztatásnak adóterheit is.
A rossz hír az, hogy a tőkejövedelmek adóztatása viszont 20-ról 25 százalékra nőne, így a munkabéreknél magasabb kulccsal adóznának. Az osztalék adó alacsonyabb kulcsának és az árfolyamnyereség adónak 20-ról 25 százalékra növelése elsősorban a családi vállalkozásokból osztalékot kivevők számára rossz hír. Az egyelőre még nem világos, hogy a tőzsdei árfolyam-nyerség továbbra is kamatnak minősül- és nulla kulccsal adózik-e, de a miniszterelnök a kamatjövedelmeket nem említette, így joggal lehetünk optimisták - vélekedik Horváthné Szabó Beáta a PwC vezető menedzsere. Miután a forrásadós jövedelmek is szóba kerültek, nem kizárt, hogy az ingatlanok és ingóságok eladásából és bérbeadásából befolyó jövedelem adója is 20-ról 25 százalékra emelkedik.
A forrásadós, különösen az árfolyamnyereségből származó bevételek egyébként a bérjövedelmeknél jóval dinamikusabban nőttek tavaly, tehát lesz mit megcsapolni.
Ennek azonban valószínűleg az lesz az ára, hogy számos adókedvezmény elvész a jobb módúak számára. Az adókedvezmények változásairól sajtóhírek szerint még folyik a vita a Pénzügyminisztériumban, de lapértesülések szerint 6 millió forintos jövedelem felett fokozatosan csökkenni kezd az igénybe vehető kedvezmények mértéke. A gyermekek után járó kedvezmények viszont csupán 12 millió forint felett szűnnének meg. Kellemetlenül érinti a magas jövedelmű adózókat, hogy elvesztik az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetéseik után járó 100 ezer forintos adókedvezményt és az életbiztosításokhoz fűződő 100 ezer forintos adókedvezmény se jár nekik többé, az öngondoskodásra tehát a jövőben csupán szóban bíztatják őket.
Az APEH adatai azt mutatják, hogy ez komoly érvágást jelent majd az adófizetők egyes csoportjainak. A kedvezményeknek köszönhetően ugyanis a tényleges átlagos személyi jövedelemadó terhelés a 2002. évi 22-ről tavaly 20 százalékra csökkent. Az adózók által igénybevett adójóváírások egy év alatt 85 százalékkal, 237 milliárd forintra nőttek, ami több mint háromszorosa a 2001-esnek. A lakáscélú adókedvezmények igénybevétele tavaly közel kétszeresére, 31 milliárd forintra nőtt. Gyurcsány Ferenc kormányfőjelölt nyilatkozatiból annyi máris kiderült, hogy a jövendő kormány szándékai szerint a lakásvásárlást és a gyermeknevelést támogató adókedvezményeket úgy alakítja át, hogy a szegények több támogatáshoz jussanak, a gazdagok pedig nagyobb terheket vállaljanak.
Ennek érdekében - a Népszabadság értesülései szerint - a kormány összevonná a családi pótlékot, a szociálisan rászorulók számára nyújtott gyermeknevelési támogatást, valamint a gyerekek után járó adókedvezményeket és az így rendelkezésre álló összeget a szegényebbek javára újraosztaná. Eszerint a családi pótlék összege gyermekenként 9100 forint lenne, amely a hét éven aluli gyerekek esetében tovább 3000 forinttal egészülne ki. Ezt az összeget bruttósítva kapnák meg a szülők, és a többi jövedelemmel összevonva adóköteles lenne, így az alacsony keresetűeknek több maradna meg belőle, míg a gazdagabbak esetében nagyobb összeget vinne el belőle az adóhivatal.
Szocialista berkekből származó információk szerint gyakorlatilag már eldőlt, hogy jövőre a személyi jövedelemadózásban bevezetik a negatív adózást, hogy a szerény keresetű, sokgyermekes családok is hozzájussanak az adókedvezményhez. Nekik az igénybe nem vett adókedvezményt egyfajta személyre szabott családipótlék-emelésként fizetnék ki az állam. Egy általános családipótlék-emelést ugyanis a szocialisták sem támogatnának, ezért kötnék a kedvezményeket továbbra is az adórendszerhez – írta a Magyar Hírlap. További adókedvezményeket biztosítana a kormány a szülésből illetve gyesről visszatérő anyák munkaadóinak és csökkentenék a szülési szabadságról visszatérő nők részmunkaidős foglakoztatásnak adóterheit is.
A rossz hír az, hogy a tőkejövedelmek adóztatása viszont 20-ról 25 százalékra nőne, így a munkabéreknél magasabb kulccsal adóznának. Az osztalék adó alacsonyabb kulcsának és az árfolyamnyereség adónak 20-ról 25 százalékra növelése elsősorban a családi vállalkozásokból osztalékot kivevők számára rossz hír. Az egyelőre még nem világos, hogy a tőzsdei árfolyam-nyerség továbbra is kamatnak minősül- és nulla kulccsal adózik-e, de a miniszterelnök a kamatjövedelmeket nem említette, így joggal lehetünk optimisták - vélekedik Horváthné Szabó Beáta a PwC vezető menedzsere. Miután a forrásadós jövedelmek is szóba kerültek, nem kizárt, hogy az ingatlanok és ingóságok eladásából és bérbeadásából befolyó jövedelem adója is 20-ról 25 százalékra emelkedik.
A forrásadós, különösen az árfolyamnyereségből származó bevételek egyébként a bérjövedelmeknél jóval dinamikusabban nőttek tavaly, tehát lesz mit megcsapolni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
