Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Széles körben elfogadott tény, hogy a versenyképesség javítása érdekében adóreformra van szükség. De miben akarunk, miben kell versenyképesnek lennünk? Egyáltalán, milyen a kívánatos adórendszer ma? Az Ernst & Young a hvg.hu-nak készített elemzésében tárja fel a lehetséges válaszokat.
Számos ok vezet ahhoz, hogy lényegi adóreformra van szükség Magyarországon. Ezek a következő két csoportba sorolhatók:
Ezek az okok nem most jelentkeztek hirtelen, nagyrészük ismert volt régóta, de mint minden változtatás esetén a helyzetnek elég súlyosnak kell lennie ahhoz, hogy a változtatás kényelmetlensége (pillanatnyi több munka a jövőbeni haszon reményében, és a folyamattal járó bizonytalanság) bizonyuljon a kisebb rossznak a jelenlegi helyzet fenntartásával szemben.
Miben kell versenyképesnek lennünk?
Sok szó esik arról, hogy nem vagyunk versenyképesek, de adósak vagyunk annak megfogalmazásában, hogy miben akarunk versenyképesek lenni. Mindenben egyszerre nem lehetünk jók, ki kell találni, hogy merre akarunk menni. Márpedig ezen alapvetés nélkül nem lehet olyan gazdaságpolitikát és adópolitikát kialakítani, ami a versenyképességet segíti. E nélkül csak a jelenlegi rendszer maszatolásáról lehet szó.
Tény, hogy az élőmunka költségét illetően, ami az új, nagy volumenű térségbeli beruházások idejövetelének legnagyobb gátló tényezője, nem tudunk versenyezni Romániával vagy Szlovákiával (lásd „Drágábban dolgozunk, mint a szomszédok”). Ez azt is jelenti, hogy az egyszerűbb, főleg összeszerelő tevékenység továbbvándorlását az olcsóbb országok felé nem tudjuk megállítani. Esélyünk a magasabb hozzáadott értékű termelés megtartásában, idecsábításában van. Ehhez viszont megfelelő tudásbázisra, magas szintű oktatásra, nyelvtudásra van szükség a mellett, hogy nem biztosítunk rosszabb körülményeket az élőmunka adóztatásában mint pl.: Csehország vagy Lengyelország, ezen felül feltételezve, hogy társasági adóalap- és tőkevonzó képességünk továbbra is érezhetően jobb marad.
Az EU-csatlakozás egyenes következménye, hogy a korábbi kis nemzeti piacok egy, gyakorlatilag korlátok nélküli egységes piacot alkotnak. Ez a korábbi piaci stratégiák átgondolására készteti a multinacionális vállalatokat, és óhatatlanul komoly átszervezésekkel jár, aminek hatását a hazai beszállítók is élvezik, illetve szenvedik. A méretgazdaságosság miatt a termelési kapacitások összevonásra kerülnek (ld. eddig dohányipar, édesipar), költség-takarékosságból a logisztikát sokan kiszervezik, több országra kiterjedő vállalati szolgáltató központokat hoznak létre a csoporton belüli adminisztrációs tevékenység végzésére, stb. Ez a folyamat már elkezdődött, és pár év alatt ki is fog futni. Kérdés, hogyan lehetünk a folyamat nyertesei.
Versenyképességünket a magasabb hozzáadott értékű termelésre, és a szolgáltató szektorra kell alapozni.
Rossz időben jött reform kényszere, de ez nem lehet kifogás a reform ellen. Az EU-csatlakozás után az unió érdeke is a tagállamok költségvetési egyensúlya, a többi tagállamnak pedig nem feltétlenül érdeke, hogy versenyképességünk az ő kárukra javuljon. Ez nem kecsegtet elnéző uniós magatartással a magyar költségvetéssel szemben.
Továbbá az euró bevezetése előtt állunk, ami miatt önmagában is abszolút szigorúan kell hozni a számokat (hiány, infláció). A költségvetési hiány mértéke jelenleg is aggasztó, és nehezen menedzselhető, tavaly többször kellett módosítani a prognózist, mindig rontva a hiány összegét. Ezt idén nem engedhetjük meg magunknak. Paradox módon a költségvetés kiadási oldalát tovább fogják rontani a 2007-2013-as ciklusban elérhető EU-s támogatások, mert azok csak akkor hívhatóak le, ha Magyarország minden egyes lehívott euróhoz helyi társfinanszírozást biztosít. Tehát ahhoz hogy teljes mértékben igénybe tudjuk venni a nagyságrendileg megnövekedett rendelkezésünkre álló 27 milliárd eurós brüsszeli forrást, jelentősen meg kell terhelnünk a hazai költségvetést is (közelítően 320 milliárd forint évente).
A jelenlegi költségvetés legnagyobb problémáját a nagy állami újraelosztó rendszerek, a nyugdíj- és az egészségbiztosítás jelentik. Ezen rendszerek gyakorlatilag ma is az előző rezsim modelljére épülnek, miközben az elmúlt tizenöt évben teljesen kiépült a piacgazdaság. Az anakronisztikus ellentétből fakadóan ma Magyarországon gyakorlatilag állampolgári jogon járnak az ellátások, míg a járulékfizetés nem állampolgári kötelesség.
Félreértés ne essék, többek közt azért magasak a járulékok (munkavállaló 13,5%, munkaadó 33,5%), mert közel egymillió ember nem fizet járulékot, viszont az ellátásokat igénybe veszi, illetve a minimálbéren bejelentettek jelentős része nyilván nem minimálbérből él. Az is elgondolkodtató, hogy a multinacionális vállalatok ugyan azért a munkáért felmérések szerint sokszor kétszer, háromszor többet fizetnek.
Milyen adózási rendszerre van szükség?
A kívánatos, versenyképességet növelő adózási rendszer főbb, nagyon rövid időn belül megvalósítandó elemei a következők:
Nyilván a fenti adózási környezet kialakításához költségvetési indíttatásból vagy a kiadásokat kell jelentősen lefaragni, vagy az eddig nem adózott jövedelmeket kell megadóztatni. Utóbbi talán a könnyebb feladat. De az adózási morál hirtelen javulásában bízni badarság, csak megfelelő jogszabályi ösztönzés jöhet szóba. Így
A fenti gondolatok nyilvánvalóan csak a sarokpontok rövid vázolását szolgálják, és ettől lényegesen bővebb csomag jelentheti a teljes adóreformot. Viszont épp elég sokkolóak ahhoz, hogy rámutassanak arra a tényre, hogy lényegi és érezhető versenyképesség javítás, illetve adócsökkentés csak a mostani hallgatólagos társadalmi konszenzusok (nem bűn az adócsalás vö. a legális munkavállalás túlzott terhelése, avagy a hozzávetőleg 1 millió feketéző érdekei a 4 millió legálisan foglalkoztatottal szemben) felrúgásával lehetséges. Ezt tisztán kell látni, mindenkinek, különösen az összes pártnak a jövő évi választások közeledtével.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
Még mindig nem örök, de a most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei.
Karácsony Gergely azt mondta, hogy az övé a politikai, illetve a jogi felelősség és szívesen bíróság elé áll, hogy ott védje meg az igazát.
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány.
A lyuk beomlott, és maga alá temette a 17 éves Riccardo B.-t.
Az eddigi vizsgálatok szerint mindkét hajtómű üzemanyagszabályozói ki voltak kapcsolva, ami magyarázhatja, miért zuhant le a gép.