Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A lakásvásárlási hitelakciók a 38 milliós Lengyelországban - az új belépők legnagyobbikában - közel megduplázódtak az elmúlt két évben, a banki nyereségek fő ösztönzőivé válva. Csehországban a kilenvcvenes évek végétől szakértői becslések szerint évi 30-40 százalékkal nőttek a lakáshitelösszegek. Magyarországon az idén lassulást várnak, de a teljes hitelösszeg a 2000. évi 200 milliárd forintról 1900 milliárd forintra emelkedett.
A három ország hazai össztermékéhez viszonyítva a teljes jelzálog-adósság még mindig csak 10-25 százaléka a régi uniós tagországok GDP-hez viszonyított lakáshitel-arányának, enyhítve ezzel a lakásvásárlás virágzásával kapcsolatos közép-európai makrogazdasági aggodalmakat, nagy teret hagyva a további fejlődésre.
A hitelek nagy része - Lengyelországban 70 százaléka - devizaalapú, mivel a magyar és lengyel alapkamatszint jóval meghaladja az euróövezeti, illetve a svájci kamatszintet.
A lakásbérleti piacon elérhető 8-9 százalékos megtérülés Budapestet és Varsót jó befektetési célponttá teszi, főként a 6 százalékos londoni, vagy párizsi megtérülési mutatóval szemben. Így érdemes ezekben a fővárosokban lakást venni és azt kiadni - írja az elemzés.
De sok befektető számára az uniós belépő-várományos Bulgária, Románia, illetve Horvátország még jobb lehetőségeket kínál, és gyorsan Spanyolország helyébe léphet, mint a legjobb európai ingatlanüzlet. Elemzők szerint a példaként említett ír lakásárak 17 év alatt zárkóztak fel az EU-árakhoz, ezt Bulgária, vagy Horvátország esetében 7-10 évre teszik.
