Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Ha a problémát nem orvosolják sürgősen, az a veszély fenyeget, hogy a mai panelházakból álló lakótelepek állapota rohamosan megromlik - hangzott el azon a kétnapos európai uniós szakmai tanácskozáson, amely kedden fejeződött be Prágában. Nem egyes épületeket, hanem egész lakótelepeket kell egyszerre korszerűsíteni.
"Az Európai Uniónak segítséget kell nyújtania a probléma megoldásában. A legjobb útnak, az uniós pénzalapok megnyitását tartom" - mondta Klaus-Peter Runkel, a német szövetségi minisztérium képviselője. Álláspontját a francia kormány képviselője is osztotta. Az új tagállamok érintett miniszterei pedig hangsúlyozottan uniós pénzeket kértek a lakásfelújítási programokra. Azt a véleményt is sokan osztották, hogy a lakásfelújítási munkákat alacsonyabb adósávban kellene hagyni, ami komoly segítséget jelentene.
A holland szaktárca által készített dolgozat szerint az uniós országoknak erre a célra együttesen 350 milliárd euróra lenne szükségük. Ennek az összegnek a 70 százalékát a régi, míg 30 százalékát az új tagországokban kellene felhasználni.
A vitában kiderült, hogy a számos közös gond mellett komoly eltérések is vannak az egyes országok között. A régi uniós országokban a felújításra szoruló panellakások az egész lakásalap öt százalékát képezik, míg az új tagállamokban ez több mint 30 százalék.
Keleten problémákat okoz az is, hogy a panellakásokat a rendszerváltás után tömeges mértékben magánosították, s így a felújítások finanszírozását jogilag is nehéz megoldani. Szlovéniában például már a lakótelepi lakások 92 százaléka van magántulajdonban, de a lakóknak külön-külön nincs elég pénzük a rekonstrukcióra. A panelházakat nem lehet lerombolni, ahogy olykor elhangzik, mert az újak építése többszörösen drágább lenne, mint a felújítás - tették hozzá a képviselők.
"Az Európai Uniónak segítséget kell nyújtania a probléma megoldásában. A legjobb útnak, az uniós pénzalapok megnyitását tartom" - mondta Klaus-Peter Runkel, a német szövetségi minisztérium képviselője. Álláspontját a francia kormány képviselője is osztotta. Az új tagállamok érintett miniszterei pedig hangsúlyozottan uniós pénzeket kértek a lakásfelújítási programokra. Azt a véleményt is sokan osztották, hogy a lakásfelújítási munkákat alacsonyabb adósávban kellene hagyni, ami komoly segítséget jelentene.
A holland szaktárca által készített dolgozat szerint az uniós országoknak erre a célra együttesen 350 milliárd euróra lenne szükségük. Ennek az összegnek a 70 százalékát a régi, míg 30 százalékát az új tagországokban kellene felhasználni.
A vitában kiderült, hogy a számos közös gond mellett komoly eltérések is vannak az egyes országok között. A régi uniós országokban a felújításra szoruló panellakások az egész lakásalap öt százalékát képezik, míg az új tagállamokban ez több mint 30 százalék.
Keleten problémákat okoz az is, hogy a panellakásokat a rendszerváltás után tömeges mértékben magánosították, s így a felújítások finanszírozását jogilag is nehéz megoldani. Szlovéniában például már a lakótelepi lakások 92 százaléka van magántulajdonban, de a lakóknak külön-külön nincs elég pénzük a rekonstrukcióra. A panelházakat nem lehet lerombolni, ahogy olykor elhangzik, mert az újak építése többszörösen drágább lenne, mint a felújítás - tették hozzá a képviselők.
