A konvergencia folyamat felerősödésével ugrásszerűen megnőhet a jelzáloghitelezés. Így volt ez a korábban csatlakozó országokban, például Portugáliában rövid idő alatt két és félszeresére nőtt a jelzáloghitel-állomány, és már a GDP 14 százalékával egyenlő összegű jelzáloghitelt kezelnek a bankok. A jelzáloghitelezés GDP-hez mért aránya egyébként igen különböző az egyes tagországokban. Olaszországban alig 10 százalékos, ugyanakkor Németországban 47, Spanyolországban 32, míg Dániában 67 százalékos az arány.

Eltérő az egyes országok gyakorlata abban is, hogy az ingatlan értékéhez képest milyen arányban folyósítanak jelzáloghitelt a bankok. Hollandiában, ahol a jelzáloghitel felvételéhez adókedvezmény is társul, az ingatlan értékének 100 százalékát is meghaladó összegű hitelt is nyújtanak a bankok, kiváltva ezzel az ügyfelek által tervezett áruhitel felvételt is.

A magyarországi devizaalapú jelzáloghitelezés felfutása két szempontból is stabilitási kockázatot jelent - hangsúlyozta Kiss Gergely. Egy hirtelen árfolyamváltozás -, amely a mostani helyzet alapján ugyan kevéssé valószínű - a deviza alapú jelzáloghitelt törlesztő háztartások tömegeit juttathatja csődbe, de ugyanígy nehéz helyzetbe kerülhetnek az ingatlanfejlesztő cégek is. 

A ma megkezdett ingatlanfejlesztések a mai kereslettel számolnak, ami viszont drasztikusan visszaeshet egy esetleges árfolyam-korrekció hatására - figyelmeztetett az MNB elemzője. A havi közel 50 milliárd forintos jelzáloghitel-folyósításból ma már csaknem 30 milliárd forint deviza alapú kölcsön, mivel a törlesztő részletek alig magasabbak az államilag támogatott hitelekénél.