szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Rövid távon nem, de az Európai Unió tagjaként, a felzárkózési folyamat részeként Magyarországon is emelkednek majd a lakásárak - mondta szerdán Kiss Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzője.

A konvergencia folyamat felerősödésével ugrásszerűen megnőhet a jelzáloghitelezés. Így volt ez a korábban csatlakozó országokban, például Portugáliában rövid idő alatt két és félszeresére nőtt a jelzáloghitel-állomány, és már a GDP 14 százalékával egyenlő összegű jelzáloghitelt kezelnek a bankok. A jelzáloghitelezés GDP-hez mért aránya egyébként igen különböző az egyes tagországokban. Olaszországban alig 10 százalékos, ugyanakkor Németországban 47, Spanyolországban 32, míg Dániában 67 százalékos az arány.

Eltérő az egyes országok gyakorlata abban is, hogy az ingatlan értékéhez képest milyen arányban folyósítanak jelzáloghitelt a bankok. Hollandiában, ahol a jelzáloghitel felvételéhez adókedvezmény is társul, az ingatlan értékének 100 százalékát is meghaladó összegű hitelt is nyújtanak a bankok, kiváltva ezzel az ügyfelek által tervezett áruhitel felvételt is.

A magyarországi devizaalapú jelzáloghitelezés felfutása két szempontból is stabilitási kockázatot jelent - hangsúlyozta Kiss Gergely. Egy hirtelen árfolyamváltozás -, amely a mostani helyzet alapján ugyan kevéssé valószínű - a deviza alapú jelzáloghitelt törlesztő háztartások tömegeit juttathatja csődbe, de ugyanígy nehéz helyzetbe kerülhetnek az ingatlanfejlesztő cégek is. 

A ma megkezdett ingatlanfejlesztések a mai kereslettel számolnak, ami viszont drasztikusan visszaeshet egy esetleges árfolyam-korrekció hatására - figyelmeztetett az MNB elemzője. A havi közel 50 milliárd forintos jelzáloghitel-folyósításból ma már csaknem 30 milliárd forint deviza alapú kölcsön, mivel a törlesztő részletek alig magasabbak az államilag támogatott hitelekénél.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

Budán estek, Zuglóban nőttek a lakásárak

A lakáspiac szereplői pesszimistán értékelik a 2004-es évet és nem derűlátók a 2005-ös esztendőt illetően sem. Ennek oka egyértelműen a kereslet visszaesése mellett még mindig bővülő kínálat és a lanyha piaci forgalom, azaz az egyensúlyát vesztett piac - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrisebb elemzéséből.

MTI Gazdaság

Folytatódó lakásboomra számít a kormány

Tavaly, az előző évhez képest, 61 százalékkal több, összesen 10152 új lakás épült Budapesten, a 44 ezer használatba vett lakás pedig csaknem negyedével több mint az előző évi 35,5 ezer - közölte Kiss Péter.

hvg.hu Gazdaság

Idén csak 2 százalékkal drágulnak az új lakások

Az ingatlanforgalmazók az új lakóingatlanoknál egész évre két százalékos, a régi lakóingatlanoknál pedig egy százalékos áremelkedést feltételeznek. A kereslet visszaesésével és a piac telítettségével okolható a kedvezőtlen piaci helyzet.

MTI Gazdaság

Lakástámogatások rendeleteit kifogásolja az ombudsman

A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek nem felelnek meg teljes mértékben az alkotmányossági követelményeknek – állapította meg Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.