Az intézet Ingatlanbarométerének mutatója azonban főként strukturális átrendeződéssel magyarázható - mondta Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet vezetője. A lakásépítés volumene várhatóan csökken, és az ingatlan-forgalmazás dinamikája is mérséklődik. Az ingatlan-beruházások és az infrastrukturális fejlesztések fokozatosan, egyes ingatlancsoportokban átmeneti visszaesésekkel élénkülnek.

A piaci szereplők az idei év második félévére vonatkozó várakozásai széles sávban szóródnak. A lakossági fejlesztések, az önkormányzatok és a vállalatok ingatlan-beruházásai átlag feletti dinamikát jeleznek, az ingatlan-beruházók azonban mérsékeltebb növekedést prognosztizálnak.

Az ingatlanforgalmazók 2005 második negyedévére a kereslet és a bérlési szándék csökkenését jelezték, tapasztalataik szerint a lakosság továbbra is az új építésű lakásokat és az építési telkeket keresi.

A bérlési szándék inkább a külföldi befektetők körében a belvárosi és az ipari-kereskedelmi szolgáltató ingatlanok piacán mutathat emelkedést - közölte Belyó Pál. Az önkormányzatok ingatlan-fejlesztési indexe 3 százalékponttal nőtt, 69,7 százalékos értéket ért el, a következő félévre a beruházások, felújítások és közműfejlesztések további kismértékű 2 százalékos növekedését jelezték.

A vállalkozások ingatlanfejlesztési indexe 6,1 százalékponttal emelkedett, ami azt jelzi, hogy a vállalatok kedvezőbben ítélik meg helyzetüket, mint az év elején, amikor a rendelésállomány-mutatók alacsony szinten álltak.

A kész ingatlanok ára az első negyedévi 6-15 százalékos növekedésével szemben a második három hónapban 5,2-7,1 százalékos növekedést mutatnak. Legjobban, 7,1 százalékkal az új építésű ingatlanok árai nőnek, ezt az új logisztikai ingatlanok (6,9 százalék), az új kereskedelmi (6,8 százalék) és az új ipari építmények (6,1 százalék) árai követik. A kedvezőtlen helyen fekvő és lakótelepi lakások árai azonban nem vagy csak kis mértékben emelkednek.

Az intézet által megkérdezettek egynegyede az árak további növekedésére számít. Belyó Pál szerint az ingatlanpiac alakulása érzékenyen mutatja a gazdaság konjunkturális hullámzásait. A lakásfelújítások piaca élénkülést mutat, az évi 320-360 milliárd forintos beruházással lassan eléri az új építésű lakások volumenét.

Az új lakóparkok iránt - a luxuslakások iránti keresletet kivéve - enyhe csökkenés tapasztalható, a kínálat viszont tovább bővül. Az irodák piaca kedvező tendenciát mutat: az eddig érvényes 22-25 százalék helyett most 14-16 százalék a kihasználatlan irodák aránya, a bérleti díjak azonban a jelzett inflációt meghaladó mértékben nőnek. A üdülők és telkek iránti kereslet továbbra is alacsony, míg a telkek kínálata nő.