Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A 12 ezres lélekszámú negyedet egységként kezelik, és azt szeretnék, hogy a változások az itt élők társadalmi helyzetén is javítson. A 2008-ig tartó programtól az épületek felújítása mellett a többi közt az itt élők társadalmi felemelkedését, új munkahelyeket, valamint a közterületek megújítását várják - mondta Csécsei Béla, Józsefváros polgármestere.
A rehabilitációba megpróbálják bevonni a negyed bérlakásaiban élő szegény családokat úgy, hogy egyben munkaalkalmakat és ehhez kapcsolódó képzéseket kínálnak számukra. A tervek között szerepel továbbá egy közösségi ház kialakítása is. Ehhez hasonló kezdeményezés még nem indult Budapesten, ezért a programot modellkísérletnek tekintik - hangsúlyozta a polgármester.
A program része annak a városrehabilitációs programnak, amelynek során Budapest három szociálisan lemaradt térségét - a kőbányai Bihari utca környékét, a ferencvárosi "dzsumbujt" és a józsefvárosi Magdolna negyedet - az ott élők bevonásával megújítják - mondta Geberle Erzsébet, a fővárosi szociális és lakásügyi bizottság elnöke.
A Magdolna-negyed programját az elmúlt héten fogadta el a szakbizottság, így ősszel megkezdődhet a komplex rehabilitáció - mondta a testület elnöke. Demszky Gábor főpolgármester még februárban jelentette be a szociális rehabilitációs program elindítását. Akkor azt mondta: a "szociális klímát" a társadalmi gondoskodás eszközeivel kívánják megjavítani a kijelölt területeken. A cél az, hogy az e térségekben élők 70 százaléka helyben maradjon, és elköltözésükkel ne keletkezzenek máshol a városban "dzsumbujszerű", gettószerű negyedek.
A Magdolna-negyed egyetlen oktatási intézményébe, az Erdélyi utcai iskolába járó gyerekek 90-95 százaléka roma. A szegregáción az önkormányzat úgy kíván változtatni, hogy az intézményt egy közeli gimnáziummal összevonva egy 12 osztályos iskolát alakít ki.
A rehabilitációba megpróbálják bevonni a negyed bérlakásaiban élő szegény családokat úgy, hogy egyben munkaalkalmakat és ehhez kapcsolódó képzéseket kínálnak számukra. A tervek között szerepel továbbá egy közösségi ház kialakítása is. Ehhez hasonló kezdeményezés még nem indult Budapesten, ezért a programot modellkísérletnek tekintik - hangsúlyozta a polgármester.
A program része annak a városrehabilitációs programnak, amelynek során Budapest három szociálisan lemaradt térségét - a kőbányai Bihari utca környékét, a ferencvárosi "dzsumbujt" és a józsefvárosi Magdolna negyedet - az ott élők bevonásával megújítják - mondta Geberle Erzsébet, a fővárosi szociális és lakásügyi bizottság elnöke.
A Magdolna-negyed programját az elmúlt héten fogadta el a szakbizottság, így ősszel megkezdődhet a komplex rehabilitáció - mondta a testület elnöke. Demszky Gábor főpolgármester még februárban jelentette be a szociális rehabilitációs program elindítását. Akkor azt mondta: a "szociális klímát" a társadalmi gondoskodás eszközeivel kívánják megjavítani a kijelölt területeken. A cél az, hogy az e térségekben élők 70 százaléka helyben maradjon, és elköltözésükkel ne keletkezzenek máshol a városban "dzsumbujszerű", gettószerű negyedek.
A Magdolna-negyed egyetlen oktatási intézményébe, az Erdélyi utcai iskolába járó gyerekek 90-95 százaléka roma. A szegregáción az önkormányzat úgy kíván változtatni, hogy az intézményt egy közeli gimnáziummal összevonva egy 12 osztályos iskolát alakít ki.
