Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A törvénytervezet szerint az új adó valójában egy érték alapon működő ingatlanadó lenne - írja a Világgazdaság. Az új adó nem érintené a vállalkozási célú ingatlanokat.
Az önkormányzatok bevételét gyarapító új adónem bevezetését a kormány június végén, a száz lépés programja keretében bejelentett ötéves adócsomagja tartalmazta. A százmillió forintnál nagyobb értékű ingatlanok megadóztatását célzó törvénytervezetre már a koalíciós képviselők is áldásukat adták, így az rövidesen a parlament elé kerül.
A tervek szerint luxusadót a magánszemély tulajdonában álló, illetve javára bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelt, százmillió forint számított értéket meghaladó lakóépületnek minősülő épület, épületrész után kellene fizetni - írja a lap.
A fő szabály szerint az adókötelezettség a használatbavételi engedély kiadását követő év első napjától keletkezik, s azt terheli, aki az év első napján a tulajdonos, illetve a vagyoni értékű jog birtokosa. Az adót – a helyi adókhoz hasonlóan – évente kétszer, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kellene fizetni.
Az adó alapja egy a törvényjavaslatban három lépcsőben meghatározott úgynevezett számított érték, amely az ingatlanok adóztatási célú értékelési módszerének eredménye, s nem ugyanaz, mint a forgalmi érték. A törvény részletesen meghatározza az értékelési módszertant.
Luxusadót a tervek szerint abban az esetben kell majd fizetni, ha az ingatlan számított értéke százmillió forint felett van. Az adó mértéke a százmillió forint feletti rész 0,5 százaléka. Több tulajdonos esetén az adót tulajdoni hányaduk arányában kell megfizetni. Annak érdekében, hogy ezen ingatlanokat más típusú helyi adó ne terhelje – például építmény- vagy idegenforgalmi adó –, a helyi adóként megfizetett adó levonható lesz a fizetendő luxusadóból.
