Lakáshitelek: szívesebben adósodunk el devizában

Az egész hitelintézeti piacot jellemző devizásodás jól megfigyelhető a lakáscélú kölcsönöknél is. Az MNB adatai szerint az öt éven túli hitelkonstrukcióknál a forintban folyósított állomány stagnál, míg a deviza alapú hiteleknél egyre gyorsabb ütemű, fél év alatt 100 milliárdos növekedés figyelhető meg. A jegybank szerint a tendencia megváltozására a csökkenő hazai kamatszint ellenére sem lehet számítani, hiszen a nem támogatott kölcsönök forintkamatai egyelőre nagyságrendekkel magasabbak akár a svájci frank, akár az euró alapú konstrukciókénál.

A lakosság továbbra is elsősorban devizában adósodik el, amikor ingatlant vásárol – állítják a Napi Gazdaság által megkérdezett pénzintézetek is. A CIB Banknál a devizaalapú lakáshitelek az állomány több mint 90 százalékát teszik ki, hasonló arányokról számolt be a Raiffeisen Bank is. A Raiffeisennél az idén nem is számítanak látványos változásra, hiszen összehasonlítva a piaci forintalapú hitelek és a svájcifrank-, illetve az euróalapú lakáshitelek teljeshiteldíj-mutatóját (THM), még az ismert árfolyamkockázat mellett is a devizahitelek mellett érdemes dönteni.

Az OTP Banknál az újonnan igényelt hitelek fele devizaalapú. A pénzintézetnél azonban úgy vélik, a forintkamatok tovább mérséklődnek majd, ami apaszthatja a devizaalapú konstrukciók korábban tapasztalt növekedési ütemét.

A lap szerint a bankok közötti verseny és a piac stagnálása egyébként a jelek szerint a hiteldíjakra kevés hatással van, de egyre könnyebben lehet kölcsönhöz jutni. Ma már az ingatlanfedezet értékének magasabb hányada mellett lehet hitelt felvenni, vagyis ugyanarra a lakásra nagyobb összegű hitel igényelhető, mint korábban. Jelentős engedménynek számít a bankoktól az is, hogy a csak minimálbért igazolók is vehetnek fel kölcsönt.