Az MNB adatai alapján a devizában fennálló háztartási adósság meghaladja az 1000 milliárd forintot, vagyis a magánszektorban kint lévő teljes hitelállomány 25 százalékára duzzadt a 2003 végén mért 5 százalékról - írja a Figyelőnet. Az idei év első nyolc hónapjában a magyarok 465 millió euró értékű, devizaalapú jelzáloghitelt vettek föl, ami 20 százalékkal több, mint a jelzáloghitel-állomány ugyanezen időszak alatt bekövetkezett nettó növekedése. 
   
Az elmúlt hetekben bekövetkezett – körülbelül 10 forintos – euróval szembeni árfolyamgyengülés hatására egy 200 eurós, átlagosnak mondható havi törlesztőrészlet 2000 forinttal drágul meg – mondta a portálnak Pablo Fritz, az Inter-Európa Bank lakossági üzletágának vezetője.

Ez valószínűleg még nem elviselhetetlen pluszteher a devizaadósok többsége számára, de kisebb-nagyobb mértékben mindannyiukat érinti – automatikusan. Ellentétben ugyanis a kamatváltozások miatti – 3, 6,12 havonta, vagy akár 5-10 évente esedékes – átárazásokkal, az árfolyamváltozások minden egyes törlesztési napon, vagyis minden hónapban módosítják a devizában kalkulált, de forintban visszafizetendő törlesztés összegét. Forintgyengülés esetén emelik, erősödés esetén csökkentik az adósságot.

Ha a jegybank vagy a pénzügyi felügyelet időnként óva inti is a lakosságot, a szaksajtó pedig némi pánikot is kelt, a banki nyilatkozatok nyugodtságot sugallnak, mondván, nem valószínű az árfolyam oly mértékű elmozdulása, amely a törlesztőrészletek nagyságát drasztikusan befolyásolná. Ahhoz hogy a törlesztőrészletek összege jelentősen emelkedjen, a kamat és az árfolyam együttes, kedvezőtlen változásának kell bekövetkeznie – mondta a CIB Bank illetékese.

A banki ügyintézők a többforintos euró- és svájcifrank-erősödés után is bátran a devizakölcsönök felvételére buzdítják az ügyfeleket. A FigyelőNet lakáshitel-érdeklődésére a nagyobb kereskedelmi bankok az esetek többségében a kockázatok feltárása nélkül, egyértelműen a devizahitelt javasolták számára. Csak minden harmadik esetben kapott kicsit árnyaltabb eligazítást, amikor is az ügyintéző legalább megemlítette a devizaalapú kölcsönök kamat- és árfolyamkockázatát, de a jövőbeli kilátásokat illetően nem mert becslésekbe bocsátkozni, mondván, ő nem devizapiaci szakértő.

Ezek után nem meglepő, hogy az ügyfelek egy része – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) származó információk szerint – nem is amiatt panaszkodik időről időre, hogy a forint gyengülése esetleg megemeli a havi törlesztését, hanem a tájékoztatás hiányát kifogásolja. Jó néhányan ugyanis eleve nincsenek tisztában azzal, hogy a kamatperiódus leteltével átárazódik, illetve az árfolyammozgások alkalmával automatikusan változik a hitelük – fogalmazott Binder István, a PSZÁF szóvivője.

Hogy mégsincsenek tömeges panaszok – sem a felügyelet, sem a FigyelőNet által megkérdezett bankok szerint –, az valószínűleg annak köszönhető, hogy egyrészt az utóbbi időben meglehetősen stabil volt a forint árfolyama, másrészt a bankoknak törvényi kötelezettségük van arra, hogy úgynevezett „kockázatfeltáró nyilatkozatot" írassanak alá a hitelfelvevőkkel, amelyben a devizaalapú kölcsönök minden becsapósabb karakterét (elsősorban az árfolyam- és kamatkockázatot) bemutatják. Ha tehát az első körös ügyfél-tájékoztatásokból ez sok helyütt hiányzik is, a szerződés aláírásáig, vagy legalább azzal egyidőben elvileg minden esetben megtörténik.