Kattintson a képre és tekintse meg a Ybl villát képekben © hvg.hu

Az 1872-ben épült, Ybl Miklós által tervezett, és a második világháborúban teljes egészében elpusztult egykori Lónyay-villa helyén megépülő új ház építője, a Budapanoráma Kft. azt szeretné, ha az Ybl építészetét idéző villa megfelelne a mai kor építészeti elvárásainak.

"Tisztában vagyunk az épület múltjából és a történelmi környezetből fakadó felelősséggel. Csakis olyan épületet szeretnénk felépíteni, amely valamennyi vonatkozó jogi és hatósági szabálynak megfelel” - hangsúlyozta Sasvári Gabriella, a Budapanoráma ügyvezetője.

A jelenlegi hatósági előírások az egyik értelmezés szerint a régi épület másolását, egyfajta replika megépítését teszik csak lehetővé. Egy másik értelmezés szerint viszont a szolgai másolás helyett lehetőség van arra, hogy – összhangban a nemzetközi gyakorlattal és az épített környezet védelmére és restaurálására vonatkozó Krakkói Kartával – az új épület a hagyományok tisztelete mellett hiteles módon tükrözze a mai kor építészeti szemléletét is.

A mai kor építészetét leginkább pedig azzal lehetne érzékeltetni, ha az első és második emelet Dunára néző falai, az ablakkeretek és a kődíszítések meghagyásával üvegből épülnének meg - osztja meg elképzelését  Kerényi József DLA, Kossuth- és Ybl-díjas építész, az épület tervezője. Ezzel a megoldással egyszerre válhat valóban korszerűvé és impozánssá, miközben a látható üvegfelület mérete csupán 14 százalékkal növekedne a homlokzaton.

"Az üvegfallal tehát kettős célunk van" - folytatja Kerényi. Egyfelől az anyaghasználattal akarjuk jelezni az épület XXI. századi mivoltát, azaz mindenképpen hiteles, a mai kor építészetét tükröző házat építeni. Másfelől nem titkolt cél az sem, hogy a telek adottságát, a panorámát a lehető legjobban használjuk ki. Maga Ybl is törekedett erre, a Duna felé nyitott homlokzat erről árulkodik - jegyezte meg az építész.

A meglévő építési engedélyt és a hatósági előírásokat nem sértve, munkaközi állapotban mutatták be az ideiglenesen felépített üveg- és kőhomlokzatot abban a reményben, hogy a látvány meggyőzi az illetékeseket és valamennyi látogatót arról: ez a megoldás képes hitelesen szolgálni a tervező és az építtető által helyesnek vélt célokat - ragadta magához a szót Sasvári Gabriella, aki nem felejti el hozzáfűzni, hogy a lehető legdiszkrétebb módszert választották az üvegfelület megvalósításához. A külső réteg színezésének köszönhetően ugyanis az üvegfelületet nem csillog, nagy előnye a hagyományos megoldásokhoz képest, hogy szinte beleolvad környezetébe.

Az építkezés a régészeti feltárást megelőzően 2000 májusában kezdődött. A beruházásra egymilliárd forintot szánt a beruházó, azaz Bognár Botond, a Budapanoráma Kft. egyedüli tulajdonosa. Ebben benne van a telek megvételének összege, illetve a régészeti ásatásokkal kapcsolatos költségek is. És, hogy miért keltette fel a régészek figyelmét a telek? A  föld alatt ugyanis a török kori Aranybástya maradványa található. A feltárás során a maradványok nem sérültek, sőt az újkori támfalak mentén láthatóak is. 

Milyen épületről van szó?

Az Ybl Miklós által – Közmunkák Tanácsának kifejezett támogatásával – 1872-ben a Csónak utca – Magas utca – Királylépcső által határolt területre épített villa nagy műgonddal megalkotott, finoman klasszicizáló épület volt. Az eredetileg Lónyay-villaként emlegetett épület első lakójáról, gróf Lónyay Menyhértről, az Andrássy-kabinet pénzügyminiszteréről, későbbi miniszterelnökről kapta a nevét. Az 1920-as évek elejétől báró Hatvany Ferenc, az ország egyik legvagyonosabb kereskedőcsaládjának tagja, neves festőművész és műgyűjtő volt a villa lakója – innen a szintén közkeletű Hatvany-villa elnevezés. 1944-ben, bombatalálat érte a házat, és az teljes egészében elpusztult. A telken 1959-60-ban végzett próbaásatások során kiderült, ezen a helyen egykor egy törökkori védmű, az 1685-ben épített úgynevezett Aranybástya állt. Az ingatlant nem államosították – és az mindvégig a Hatvany család tulajdonában maradt, amelyet a Budapanoráma Kft. 1996-ban vásárolt meg Hatvany Ferenc örököseitől. Az építkezés során a beruházó elvégeztette a teljes régészeti feltárást, amelynek során kiásták az Aranybástya még meglévő falait, és rendkívül értékes török kori leletanyagot találtak, amelyek a Budapest Történeti Múzeumba kerültek. A feltárt romok a villa felépülése után tekinthetők meg.