Lakáspiac: mire számíthatunk?

A használt lakások piacán szinten marad, illetve csökken a vidéki nagyvárosok központjában lévő nagy, jó beosztású lakások kereslete. Stagnál a bel-budai, zöldövezeti lakások iránti igény, illetve nehéz és egyre hosszabb ideig tart a kevésbé korszerű, magas közös költségű, hagyományos építésű és lakótelepi lakások értékesítése. Növekszik a használt kisméterű lakások értékesítési ideje. A garzonlakások magas keresletét az 1-1,5 szobás lakások iránti igény váltotta fel -  foglalható össze az Ecostat elemzése. De nézzük a részleteket!

Az új építésű lakások árnövekedése, illetve a belváros frekventált területein a használt lakások áremelkedése is meghaladhatja az infláció mértékét, míg a kedvezőtlen helyen fekvő, valamint a lakótelepi használt lakások árai nem, vagy csak kismértékben emelkednek, bizonyos ingatlanoknál árcsökkenés várható. A belterületi építési telkek árai az előrejelzések szerint 5-7 százalékkal drágulnak, a külterületi építési telkek árai nem, vagy alig emelkednek. A mezőgazdasági földterületek árai differenciáltan nőnek, egyes térségekben az áremelkedés 10 százalék fölötti is lehet, összességében azonban az árak emelkedése mérsékelt.

A felmérés szerint a lakosság a közeljövőben nem kezd nagyarányú lakásépítésbe és ingatlanvásárlásba, legfeljebb a legjobban szorító lakásgondjaikon enyhítenek. A vállalatok továbbra is bizonytalanok ingatlanvásárlásaik és az ingatlanokba való befektetéseik terén. A legnehezebb helyzetben jelenleg az önkormányzatok vannak, akik az év végi költségvetési hiány miatt egyre kevesebb ingatlan-beruházást és -felújítást képesek végrehajtani.

A lakosság jelentős hányada továbbra is a forgalom élénkülésére, míg abszolút többségük az árak növekedésére számít. A következő időszakra várt forgalomélénkülés és a várt árnövekedés kisebb mértékű, mint az előző évek felfokozott ingatlanfejlesztések időszakában volt. Leginkább az építési telkek és az önálló házak piacán várható növekedés. A kereslet legnagyobb mértékű visszaesése az üdülőknél, nyaralóknál, üdülőtelkeknél, a használt panel lakásoknál és az önálló új házak forgalmában várható.

A használt lakóingatlanok iránti vásárlási kedv a hitelezési feltételek szerint változik, a lakáspolitikai koncepció további finomításától a mobilitás javulását várják a vállalkozók és az építtetők is. Az ingatlanfejlesztéseket a kedvezményes hitelek mellett egyre inkább segítik a deviza- és forinthiteles konstrukciók is, az irányadó kamat folyamatos mérséklésével a hosszú lejáratú hitelek kamatai számottevően csökkentek. A lakosság főleg a fővárosban és vonzáskörzetében, valamint a megyeszékhelyeken vásárol ingatlanokat, míg az üdülőövezetekben, a többi városban és a községekben az ingatlanok forgalma minimális.

A családok hitelfelvételi szándékai továbbra sem növekednek jelentősen, kevesebben kívánnak a jövőben házat vagy lakást felújítani, mint az előző két évben. A lakosság 2005 év végére és 2006 év elejére az ingatlanok forgalmának csökkenését valószínűsíti, ennek ellenére a várt inflációt jelentősen meghaladó árnövekedést prognosztizál.

Az ingatlanfejlesztő cégeket ebben a negyedévben már kevésbé érintette negatívan a beruházások elmúlt két évi torlódása. A legtöbb ingatlanépítés és felújítás a tervek szerint a megyeszékhelyeken és a vidéki városokban lesz. A fővárosban a korábbinál kevesebb, a nem zöldövezeti részeken a jelenleginél jóval kisebb területet érintve építkeznek majd az ingatlanberuházó cégek. A beruházók a legtöbb befektetői csoportnál kismértékben csökkenő építési kedvet prognosztizálnak. Megítélésük szerint a befektetési hajlandóság összességében csökken. Legkevésbé a lakosságtól várnak rendeléseket, de a többi lehetséges szereplő esetén is inkább a megrendelések csökkenő szintjével számolnak.