A GfK étkezési szokásokat kutató legutóbbi tanulmánya szerint a magyar lakosság többsége legjobban a szárnyas- és sertéshúst kedveli – a válaszadók közel mindegyike, 94 százaléka nyilatkozott úgy, hogy különösen kedveli a baromfihúsokat, és 81 százaléka hasonlóképpen beszélt a sertéshúsról. Ez a kedveltség abban is megmutatkozik, hogy e két húsfajta esetében számoltak be a megkérdezettek a leggyakoribb fogyasztásról. A sokszor drágábban beszerezhető marhahús kedveltsége szintén magas, a lakosság közel háromötöde rajong érte, ám lényegesen kevesebb fogyasztja, mint a baromfi- és sertéshúst - áll az intézet elemzésében.

A hús és húskészítmények alapélelmiszereink közé tartoznak, hiszen felvágottak (párizsi, gépsonka) és szárazáruk (szalámi, kolbász) hagyományosan szinte naponta kerülnek terítékre – reggeli, vagy vacsora alkalmával. Az étkezési szokásokat felmérő tanulmány eredményei ezt a helyzetet hűen tükrözik: a megkérdezettek több mint négyötöde különösen kedveli, közel 65 százalékuk hetente többször is fogyasztja e húskészítményeket.

A fentiek fényében kézenfekvő megvizsgálni a legkedveltebb és leggyakrabban fogyasztott szárnyas- és sertéshúsalapból készült termékek mennyiségi értékesítésének, s az ebből származó bevételeknek az alakulását.

A GfK ConsumerScan első féléves adataiból kiderül, hogy a felvágottfélék többsége esetében a baromfihúsból készült termékek forgalma az idei első félévben (vagyis a madárinfluenza kór legutóbbi felbukkanása előtt) 2004 első félévéhez képest sokkal nagyobb mértékben nőtt (19,3 százalék), mint a sertéshús-készítményeké (2,1 százalék). Az összes vizsgált kategória közül kizárólag a virslifélék esetében volt fordított tendencia megfigyelhető: míg baromfivirsliből mindössze mintegy 3 százalékkal adtak el idén többet, mint a tavalyi első hat hónapban, addig a sertéshúsból készült virslik mennyiségi forgalma több mint 15 százalékkal megugrott. A legnagyobb diadalt a kenőmájasok piacán aratták a baromfitermékek, hiszen közel 70 százalékkal többet vásároltak a fogyasztók ebből a készítményből 2005. január és június között a tavalyi év azonos időszakához képest. A gépben főtt sonkák („gépsonkák”) piacának mintegy 7 százalékos bővülése pedig elsősorban a baromfihúsból készült sonkák 25 százalékos mennyiségi forgalom-növekedésének tudható be. Ennél is nagyobb a két húsfajta közötti szakadék a párizsik frontján: a baromfipárizsik megközelítőleg 16 százalékos forgalomnövekedésével a sertéspárizsik mintegy 8 százalékos visszaesése áll szemben. A baromfipárizsi-fogyasztás kiugróan nagymértékű növekedése minden bizonnyal annak is betudható, hogy a baromfipárizsik kilogrammonkénti átlagára csak 2,2 százalékkal növekedett az idei első félévben.

Ami a kilogrammonkénti átlagárak változását illeti, megállapítható, hogy a virslifélék ára nőtt a legnagyobb mértékben, összesen mintegy 10,6 százalékkal (10,3 százalékkal kerülnek többe a baromfi- és 11,1 százalékkal a sertésvirslik). A gépsonkák esetében szintén nagy az eltérés a baromfi és sertéshús alapanyagú termékek között, hiszen míg a szárnyassonkáért csak 2,2 százalékkal , addig a sertéshúsból készült sonkákért 11,2 százalékkal kellett többet fizetnie a vásárlóknak, mint egy évvel ezelőtt. Az „egyéb kolbászfélék” termékcsoportban mind a baromfitermékek, mind a sertéskészítmények esetében 3,8 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető - állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése.