Augusztus 25-i hatállyal lemondott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, de korántsem biztos, hogy eképpen távozik is majd a szervezettől. Még a bejelentés előtt, a hét elején ugyanis először az ukrán pénzszállítók ügyvédje, majd Magyar Péter miniszterelnök is javasolta, hogy fosszák meg Nagy Gábor Bálintot a hivatalától. Erre van jogi lehetőség, bár a rendszerváltás óta legfőbb ügyészt így még nem távolítottak el.
https://hvg.hu/itthon/20260722_lemondott-a-legfobb-ugyesz
A HVG szakértői forrásai szerint a Nagy Gábor Bálint elleni, a hivatalvesztését célzó – és a korábban Sulyok Tamás köztársasági elnöknél felmerült megfosztási eljáráshoz hasonló – folyamat megindításának nem gátja a már bejelentett lemondás, hiszen az csak augusztus 25-én hatályosul. Ilyen eljárást a törvény szerint a legfőbb ügyész esetében a kinevezési jogkört gyakorló államfő kezdeményezhet az Országgyűlésnél.
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról szóló 2011-es törvény szerint az államfő – Sulyok távozása után átmenetileg Forsthoffer Ágnes – javaslatára az Országgyűlés határozatban mondja ki a legfőbb ügyész hivatalvesztését, ha neki felróható okból nem tesz eleget feladatainak, illetve jogerősen megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált.
Az okok közül az első – neki felróható okból nem tesz eleget feladatainak – és a harmadik – méltatlanná válás – az, ami ebben a helyzetben szóba jöhet, méghozzá éppen az aranykonvojügy miatt. Emlékezetes, alig több mint egy hónapja szintén az aranykonvojügy ügyészségen belüli kezelése miatt mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál, mondván: jogsértő megoldásokkal szembesült.
https://hvg.hu/360/20260617_legfobb-ugyesz-furcht-pal-lemondas
A legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondása ráadásul – szemben az államfő elleni hasonló, hosszadalmas és az Alkotmánybíróság eljárását is igénylő folyamattal – viszonylag gyors és egyszerű eljárás. Az államfő indítványára az Országgyűlés kétharmados többséget igénylő szavazással elfogadott határozatban mondja ki a méltatlanná válást és az ezzel járó hivatalvesztést.
Ez néhány nap alatt lezárható eljárás, vagyis még Nagy Gábor Bálint lemondásának augusztus 25-i hatályosulása előtt – miközben addig teljes jogkörben gyakorolja a legfőbb ügyész feladat- és hatásköreit – eltávolíthatja a kétharmados Tisza-többség az ügyészi szervezet éléről Nagy Gábor Bálintot. Sőt, nemcsak onnan, hanem az egész ügyészi szervezettől. A törvény ugyanis kimondja, hogy
szemben a sima lemondással, a hivatalvesztés kimondása esetén a legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya is megszűnik.
Ez azért fontos különbség, mert lemondása esetén a legfőbb ügyész elvileg marad az ügyészi szervezet tagja, és a törvény szerint – ha ehhez hozzájárul – a lemondási idő lejártát követő nappal más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Méghozzá főszabályként a Legfőbb Ügyészségen vezető ügyészi munkakörbe, ahol a „címzetes főügyész” cím és legalább főosztályvezető ügyészi illetmény illeti meg.
Ha viszont az Országgyűlés kimondja a hivatalvesztést, nincs sem főosztályvezetői illetmény, sem címzetes főügyészi rang, sőt, megszűnik ügyésznek is lenni Nagy Gábor Bálint, akinek így el kell hagynia az ügyészi szervezetet is. Ez pedig azzal is jár, hogy azonnal megszűnik a minden ügyészt megillető mentelmi joga is. Ez pedig azt is jelenti, hogy az esetleges felelősségre vonása is egyszerűbbé válik.
Persze az országgyűlési képviselők mentelmi jogához hasonlóan egy ügyész mentelmi jogát is fel lehet függeszteni – ügyész esetében ezt a legfőbb ügyész saját hatáskörben teheti meg –, de ha nincs mentelmi jog, még gyorsabban és egyszerűbben el lehet járni Nagy Gábor Bálint ellen megalapozott gyanú esetén például az aranykonvojügy ügyészségi kezelése vagy éppen a TEK külföldi magántestőri igénybevétele miatt.
https://hvg.hu/360/20260709_legfobb-ugyesz-tek-szemelyvedelem-kulfoldon-kulon-engedellyel
Nyitóképünkön: Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a parlamentben. Fotó: MTI / Máthé Zoltán
