Az alapkamat változatlansága mellett voksolt: Járai Zsigmond, Bihari Péter, Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Kádár Béla, Kopits György, Neményi Judit, Oblath Gábor és Szapáry György. Az alapkamat 25 bázispontos emelése mellett szavazott Adamecz Péter és Auth Henrik.

A döntés nyomán a jegybanki alapkamat 6 százalék maradt, ez a kamatszint szeptember 20-tól van érvényben.

Az év elején 9,50 százalék volt a jegybanki alapkamat, amelyet kilenc egymást követő alkalommal csökkentett a Monetáris Tanács.

A testület november 28-án tárgyalja ismét a kamatok kérdését, a piacon terjedőben az a vélemény, hogy 25-50 bázispontos kamatemelést sem lehet kizárni. Ennek az ülésnek a rövidített jegyzőkönyvét december 16-án teszik közzé.

A jegybanki alapkamat változatlansága mellett érvelők közül egyesek arra helyezték a hangsúlyt, hogy a kitűzött inflációs cél teljesíthető a jelenlegi monetáris kondíciókkal, a jegybanki kamat szinten tartása az infláció várható csökkenése miatt nem jelent monetáris lazítást.

A tanács több tagja is hangsúlyozta, hogy a hosszabb ideje tartó kamatcsökkentési periódus után a szinten tartás már önmagában is képes jelezni, hogy a jegybank a jövőben fokozott figyelmet szentel a növekvő piaci kockázatoknak. Az MNB-nek a jövőben fel kell készülni a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulására. A régióban a növekvő politikai kockázatok kivárásra ösztönözhetik a befektetőket, a hazai költségvetési folyamatokban pedig továbbra is jelentősek a kockázatok - áll a jegyzőkönyvben.

A kamatemelés mellett voksolók a kitartó világpiaci inflációs nyomást, valamint a nemzetközi pénzügyi környezet várható romlását hozták fel. A hazai egyensúlyi folyamatok piaci megítélésében sem várhatók kedvező változások, ezért szerintük egy kisebb kamatemelés csökkentené a sebezhetőséget és erősítené a jegybank hitelességét.

A kamatemelés hívei a kedvező inflációs környezet ellenére olyan nagyságrendűnek látták a közvetett inflációs kockázatokat, ami szerintük proaktív monetáris politikát kívánna meg.