szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

„Először is nem piac, hanem heti vásár” – pontosít rögtön a beszélgetés elején Zacsek Gyula egykori MDF-es képviselő, az MDF-piacokat 1989 augusztusa óta szervező Piacfejlesztési Alapítvány elnöke, aki még mindig minden szombaton végigjárja a „fennhatósága” alá tartozó döntően élelmiszeres vásárokat.

Igaz, manapság egyre fogynak a célpontjai: ma már csak három helyen, a II. kerületben az Árpád fejedelem útján és a Bécsi úton, valamint a XI. kerületben a Vahot utcában üzemel igazi, elsősorban az őstermelőket segítő MDF-piac. Amelyekről még azt is nagyon fontos tudni – hangsúlyozza Zacsek – hogy nem jelentenek szabad piacot. Vagyis sokak vélekedésével ellentétben ezekre a vásárokra sem lehet bárkinek, bármit kihoznia abból, ami otthon feleslegessé vált. Régiség, használtruha árusítása például kifejezetten tilos. Van viszont kínai takaró, melegítő és cipő, valamint édességek és tisztítószerek is, „hiszen a kiskereskedőket sem lehet kizárni” – magyarázza a főszervező. Az árusítás  feltétele a szükséges (például őstermelői) igazolványok és engedélyek megléte.

"MDF" piac Kelenföldön
© Túry Gergely
„Óriási tévedés azt hinni, hogy vannak itt csomagtartóból kilógó, ellenőrizetlen csülkök. Csak az autót két különböző helyen is átvizsgálják ahhoz, hogy abból húst lehessen árulni” – érzékelteti az ellenőrzés komolyságát Zacsek. Vásárnap mindhárom helyszínen állatorvos is posztol, állandó vendégük az ÁNTSZ, az APEH és a fogyasztóvédelem is. „Közegészségügyi problémát még soha nem találtak nálunk” – magyarázza, hozzátéve, rossz minőségű áru azért bárhol, akár még náluk is felbukkanhat. Az ügyeskedők viszont gyorsan kikopnak az egyébként folyton változó csapatból.

A Vahot utcai piacot például a háztartási cikkek miatt kifejezetten érdemes felkeresni – okosította ki a HVG munkatársát egy törzsvevő. Aki azonban arra is figyelmeztetett, hogy a húsféleségekkel óvatosan kell itt bánni. Azok után, hogy egy ehetetlennek bizonyult májkrémmel pórul járt, őt már semmi pénzért nem tudja rávenni még az ismerős kofa sem arra, hogy friss disznósajtját kóstolja meg. Tejet viszont mindig náluk vesz. Itt még mindig lehet alkudni, s az is csak egy ilyen helyen fordulhat elő, hogy egy pék a szombati zárás előtti utolsó órában ingyen osztja szét a megmaradt pékárut.

A cikk második része (Oldaltörés)

© Túry Gergely
A piac kétszeresen is MDF: nemcsak demokratafórumos, hanem, Zacsak alapítványa angol nevének rövidítésével – Market Developing Foundation, MDF – is az. Politikát egyáltalán nem engednek maguk közé, de a piac határában már szabad – sőt Zacsek szerint érdemes is – a kampányolni. A Komjádi uszodánál például szombatonként 6-8 ezren fordulnak meg, a Vahot utcában pedig rendszerint tízezren. Zacsek szerint azt, hogy van létjogosultsága e fórumoknak, az is bizonyítja, hogy szombatonként a „rendes” piac kofái közül is többen pakolnak ki a MDF-es placcra. (A Vahot utcában, a panelházak közötti 1200 négyzetméteres parkoló után egy évre 3,8 millió forintot fizetnek közterület használati díjként az újbudai önkormányzatnak. Az alapítvány bérleti díjat nem kér az árusaitól, csupán „adományt”.) A korábbi MDF-piacok nem is a vevők távolmaradása, hanem a város fejlődése miatt szűntek meg. Az Örs vezér téren például az Árkád üzletház, míg az Árpád hídnál a rendőrségi palota vette el a helyüket.

A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága (Csapi) néhány éve készített felmérése szerint az MDF-piacok 15 százalékkal drágábbak, mint a mellettük lévő, hagyományos piacok, amihez Zacsek csak annyit tett hozzá, hogy nem lehet két tojást összehasonlítani. Az az ár pedig, amit a vevők elfogadnak, szerinte mindenképpen megfelelő.

Árszint 4, választék 3, vásárlás körülményei, kiszolgálás: 2

Pálmai Erika

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Gazdaság

Batthyány tér: a száműzött piac

Az idősebbek még mindig kérdezgetik a Batthyány téri vásárcsarnokba érve: hol van itt a piac? Az 1902-ben átadott, 1977-ben akkori léptékkel korszerű bevásárlóközponttá átalakított, majd 2003-ban felújított épületnek már csak a bejáratán virít az egykori piacra utaló „VI. Vásárcsarnok” elnevezés, mivel a világörökség részévé nyilvánított területen található, Klunzinger Pál által tervezett épület műemléki védettséget élvez – természetesen a régi felirattal együtt.

HVG Gazdaság

Bevásárlás Romániában: az olcsóság kockázatai

Jóformán nincs olyan napi fogyasztási cikk, amihez a magyar-román határ túloldalán ne lehetne olcsóbban hozzájutni. Valószínű ezért döntenek többen ma is úgy, hogy a nagybevásárlásokat keleti szomszédunknál ejtik meg. A legalitás határait feszegető bevásárlóturizmus mellett továbbra is virágzik a határmenti fekete kereskedelem.

HVG Gazdaság

Fővárosi csarnokok és piacok kultúrhistóriája

Új időszámítás kezdődött 1897. február 15-én a főváros kereskedelmi életében, ekkor avatták fel az egykori Sóház telken – a mai Vámház körúti – Központi Vásárcsarnokot, közismert nevén a Nagycsarnokot.

HVG Gazdaság

Miskolc, Búza tér: stiklik, trükkök

A hajdani búzapiacról elnevezett, Miskolc belvárosában található vásártér nevét hiába próbálták a létező szocializmusban Béke térre keresztelni, a kísérlet teljes kudarcba fulladt. Lemegyek a Búzára, mondja ma is a miskolci polgár, ha bevásárolni indul, holott a piac, akárcsak a város, alaposan megkopott az elmúlt 15 évben.

HVG Gazdaság

Rákóczi tér: romok a tűz után

Mintha összebeszélt volna, egyformán elsózta a palacsintát a Rákóczi téri csarnok mindkét árusa. De a drágábbik helyen – ahol 90 forintért adták –, vagyis a Minibüfében legalább a másiknál – ahol csak 80 forintot kértek – a kínálatból bántóan hiányzó diósat is lehetett kapni.

HVG Gazdaság

Garay tér: száműzetésben

A Garay téri piac jelenleg csak bitorolja saját nevét. A Keleti pályaudvar mögötti Garay téren hiába keresné a vásárló, mert a Rottenbiller utcába szorult. A régi – Krentsei Géza fővárosi műszaki tanácsos és Szabó Jenő építészmérnök által tervezett, 1931-ben átadott – vásárcsarnokot ugyanis 2003 végén bezárták, majd földig rombolták, a helyére 9,3 milliárd forintból modern pláza épül.

HVG Gazdaság

Szegedi piacok: tatarozás alatt, zavartalanul

Noha Szeged legnagyobb piacainak átépítése, bővítése, felújítása, korszerűsítése már hónapok óta tart, és csak jövő tavasszal, illetve ősszel fejeződik be, az árusítás mind a három helyen zavartalan. A megyeszékhely legolcsóbb piaca kétségtelenül a dorozsmai nagybani. Szeged peremkerületeiben, a tízemeletes épületek árnyékában, a boltok előtt megtűrt pár kisnyugdíjas árusból kinőtt piacok pedig a legdrágábbak.

HVG Gazdaság

Hold utca: banküzemtanból elégséges

Az V. kerület egyetlen vásárcsarnoka a millennium idején épült. Az összesen 5176 négyzetméter alapterületű piacot Czigler Győző műegyetemi tanár tervezte, az építkezést Sivirszky Antal építőmester vezette, az épület vasszerkezeteit pedig az Oetl Antal vasgyár készítette.

HVG Gazdaság

Nagybani piac: kereskedelmi tételben

Meg-megállnak a furgonokkal közlekedő vevők az árujait pakoló eladó előtt, azután, ha megköttetik az üzlet, már viszik is. Ez a kép fogadja a budapesti, 32 hektáron elterülő Nagykőrösi úti nagybani piacra érkező látogatót.

HVG Gazdaság

A Lehel, vagyis a „kofahajó”

Az egykor rendkívüli népszerűségnek örvendő, tákolt fabódékból álló Lehel piac ma már csak egy a fővárosi nagy bevásárlóközpontok sorában. A Rajk László által tervezett bizarr, hajó alakú épületet először szabotálta az angyalföldi közönség, ám mára – a napi 30 ezres vásárlószámból következtetve – elfogadták, és akik megszerették, a tervező nyomán csak kofahajónak becézik.

HVG Gazdaság

A Nagycsarnok: metrófrász

„A szép épületnek harmonikusnak és hasznosnak kell lennie” – vallotta a Nagycsarnokot tervező Pecz Samu, a Műegyetem épület-szerkezettan professzora, aki kalandos úton jutott a megrendeléshez, hiszen a külföldi lapokban is meghirdetett pályázaton a legjobbnak két párizsi építész munkája ítéltetett.

HVG Gazdaság

Búbánatos Bosnyák

„Annál a kis fekete nőnél próbáltad?” – kérdezte a Bosnyák téri vásárcsarnok büféjében panaszkodó társát a fröccsös pohara mellől felnéző nyugdíjas, mondván, hogy nevezett eladó neki ki szokta válogatni az árut, és mindig szépet ad.

HVG Gazdaság

Biopiacok Budapesten: borsos árak

„Bezzeg, amikor még paprika íze volt a paprikának…” – sóhajtanak fel a reggeliző-asztalnál a legkülönbözőbb generációk, amikor a vajas kenyérre helyezik a harsány színű, de kissé vízízű nagyüzemi zöldséget.