Polgármester-lemondás, népszavazás, ügyészségi feljelentés - mindez egy grandiózus fejlesztési terv miatt, amely viszályt szított az amúgy csendes Budajenő lakói között. Az indulatok azért szabadultak el a Zsámbéki-medencében, Budapesttől 22 kilométerre fekvő, a fővárosi agglomerációba tartozó, mintegy 1400 lelkes községben, mert augusztus 19-én az önkormányzat az egykori szőlőültetvények helyén 92 hektárt belterületté minősített, ezzel készítve elő egy hatalmas lakópark felépítését. Az átsorolással csaknem megduplázódna a település 104 hektárnyi belterülete. Az ellenzők attól tartanak, hogy a korábban jellemzően bortermelésből élő Budajenő elveszítené békés falu jellegét, és a populációrobbanás költséges infrastruktúra-fejlesztésekkel terhelné meg az amúgy is eladósodott önkormányzatot.

"Magyarországon ilyen még nem volt: 22 méter széles út, 50 millió forintos fásítási program, extraluxus kivitel" - ecsetelte a HVG-nek a 196 telekből álló kertvárosias lakóterület terveit Székely Ferenc, a szőlődomb ingatlantulajdonosaiból verbuválódott Szőlőhegy Projekt polgárjogi társaság vezetője. Az exkluzív vevőknek szánt telkek mérete 1400-11 000 négyzetméter közötti lesz, de a területre például szökőkutat, lovardát is terveznek. Székely csak mintegy 1,5 milliárd forintra becsülte a telkek közművesítését elkerülő utastul, a középkori kápolnához vezető sétálóutcával együtt. Arról, hogy az impozánsnak ígért előkészületeket követően milyen jellegű házak épülnek majd, és kinek a beruházásában, a Telki Ingatlan Kft. ügyvezető-tulajdonosa - mellesleg FIFA-játékvezető - elismerte, egyelőre csupán elképzelések vannak a teljes beépítés esetén legalább 10 milliárd forintra becsülhető projektről. Az egyik nagytulajdonos 50-60 telekre magyar falut építene nádfedeles, gémeskutas házakkal, a többire pedig mediterrán jellegű épületek kerülnének. Székely az ingatlantulajdonosok nevét sem kívánta felfedni, a község lakói mindenesetre a Mammut üzletházat fejlesztő és a Zsámbéki-medencébe tervezett Talentis-programot finanszírozó Kenyeres Sándort sejtik a háttérben.

Nem ez az első próbálkozás a Szőlőhegy beépítésére. Bő három évvel ezelőtt a balatonfüredi görögfalut fejlesztő Masped Rt. ajánlkozott egy 3 milliárd forintos, 250 házból álló lakópark tervével, igaz, harmadakkora területen (HVG, 2002. augusztus 10.). A projektet a 2002-es önkormányzati választás lesöpörte a napirendről, az új képviselő-testület pedig csak az idén porolta le a terveket, miután a pjt márciusban megtette ajánlatát, belterületté minősítés esetén 250 millió forintos hozzájárulást ígérve a település fejlesztéséhez.

Ez nyomós érv lehetett, hiszen az önkormányzat három éve csődhelyzetbe került. A szőlőhegyi döntés előtt néhány nappal indoklás nélkül lemondott polgármester, Soltész Miklós szerint a település felélte tartalékait. Bálint Dénes, a most novemberben esedékes választásig a polgármesteri teendőket ellátó alpolgármester a HVG kérdésére elmondta, a 398 millió forint költségvetésű önkormányzat mintegy 70 milliós adósságot görget maga előtt, fejlesztésre nincs forrása. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy kapva kaptak az ajánlaton, különösen, hogy az eddigi lakóparkfejlesztésekből meglehetősen rosszul jöttek ki. A tízhektáros Hill Top I-et fejlesztő Houston Partners Kft. nem építette meg a beígért tornatermet, a hasonló méretű Hill Top II. esetében pedig tart a huzakodás - s éppen a Maspeddel, mert az önkormányzat által vállalt szennyvíztisztító-bővítés nem készült el.

A Budajenőt mintegy duplájára növelő településszerkezetiterv-módosítást a lakók egy része ellenzi; bár a jelek szerint csak a kisebb része, legalábbis az augusztus 18-án tartott helyi népszavazás - ahol az volt a kérdés, akarják-e a Szőlőhegy belterületbe vonását - érvénytelen lett, mivel csak 424-en voksoltak, igaz, közülük 359-en nemmel. Nem volt elragadtatva Csohány Klára Pest megyei főépítész sem, aki a terveket véleményezte. Ő azt írta a polgármesternek, nem tartja helyesnek a település lélekszámát jelentősen, 585 fővel növelő projekt megvalósítását. "A mostani Budajenő utcaszerkezetétől, telekstruktúrájától merőben eltérő új településrész modernsége és hétköznapisága mindazt lerombolja, ami miatt Budajenő Budajenő, egyedi és értékes. Amennyiben a pillanatnyi haszon reményében a projekt megvalósul, úgy Budajenő helyzete hosszú távon ellehetetlenedik. A fejlesztés nem hozhat annyi hasznot a településnek, hogy megérje véghezvinni. A szőlőhegyi településrész működőképessé tétele, az alapvető szolgáltatások biztosításának költsége komoly terhet róna az önkormányzatra" - figyelmeztetett.

Az önkormányzat nem szívlelte meg a főépítész véleményét, s nem nagyon érdekelte a népszavazás sem. Erre utal, hogy két nappal korábban Bálint megállapodott a pjt-vel a 250 millió forint letétbe helyezéséről is. Ezt Bálint a HVG-nek a korábbi rossz tapasztalatokkal magyarázta, s közölte, a szerződés feltételes volt - ahhoz kötötték, hogy az önkormányzat tényleg meghozza a döntést az átsorolásról. Ezt azon melegében, a népszavazást követő reggel fél nyolckor meg is tette. Azóta megérkezett az önkormányzathoz a 250 millió forint, amelyet egy elkülönített számlán lekötöttek, és most kamatozik. Ebből tervezik a 128 millió forintos tornaterem építését, 50 millió forintot pedig várhatóan adósságtörlesztésre fordítanak.

A szervezkedő kisebbség azonban még nem adta fel: Schweder Károly, a Szőlőhegy Lakóegyesület elnöke most azt próbálja bizonyítani, hogy mind a településszerkezeti terv módosítása, mind pedig a letéti szerződés semmis. Soltész polgármester ugyanis csak szóban mondott le, nem írásban, mi több, Bálintot szabálytalanul választották meg alpolgármesternek. Így minden döntés, szerződés, amelyet Bálint ellenjegyzett, érvénytelen. Vámos László - az egyik polgármesterjelölt - még messzebb ment: a Budakörnyéki Ügyészséghez fordult, azt kérve, vizsgálják ki a 250 millió forintos letéti szerződés megkötésének körülményeit, mert szerinte presszionálták a képviselő-testületet. "Nem a fejlesztéseket ellenzem, hanem ezt a tervet" - mondta a HVG-nek. Vámos a falusi turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket pártolná, lovarda, rekreációs központ építését, vagy éppen a borospincesor grinzingi mintára történő alakítását. Ha november 6-án megválasztanák, működését a Szőlőhegyet érintő rendezési terv visszavonásával kezdené. Akkor pedig újabb, hasonló méretű átsorolásról már nem lehetne dönteni. Szeptember 1-jétől ugyanis, az agglomerációs törvény életbelépésével a Szőlőhegyen beépítésre szánt terület növekménye nem haladhatja meg a településrendezési tervben szereplő, összes beépítésre szánt terület 3 százalékát.

VITÉZ F. IBOLYA