A fejlődés motorja a Lidl, amely egyetlen év alatt 51 egységből álló hálózatot alakított ki, 2004 novemberi piacra lépése óta. A legnagyobb hálózatot működtető Plus 7-tel növelte üzletei számát, 164-re. A Penny 6-tal és a Profi 4-gyel bővített, így előbbi 148, utóbbi pedig 71 egységnél tart.

A bolttípus terjeszkedése következtében a hazai élelmiszer-kiskereskedelemből a diszkont csatorna piaci részesedése a 2003-ban regisztrált 13,2 százalékról 2004-ben 14,5-re nőtt, és 2005-ben várhatóan 16 százalék körül alakul, az ACNielsen előzetes adatai alapján.

Közben a modern kiskereskedelmi csatornák terjedésének másik motorja, a hipermarket is igyekszik lépést tartani. A legnagyobb eladóterű üzletekből összesen 15-öt nyitottak tavaly, és így számuk 92-re nőtt 2005 decemberére. A Tesco hipermarket hálózata 53 egységet számlál, az Interspar 21-et, az Auchan 10-et, a Cora 7-et, míg a CBA 1-et működtet.

A kiskereskedelem versenyében a jelenlegi helyzet egyik érdekessége, hogy a legtöbb háztartási vegyi árunál a diszkontok forgalmi súlya elmarad az átlagtól, mivel a hipermarketek mellett a drogériákkal is versenyezniük kell. Viszont élelmiszernél – főként az alapvető cikkeknél - a diszkontok már nagyobb részaránnyal bírnak a teljes kategória forgalmából. S kimondottan erősek a nagy forgalmú élelmiszer kategóriákban, mint például a húskészítmény, tejtermék vagy üdítőital.

Kulcsszerepet játszanak a magyarországi diszkontok a kereskedelmi márkás termékek további térnyerésében. Egyre nagyobb hányad jut rájuk a forgalomból, és ha a növekedés trendje nem lanyhul, akkor egy-két év múlva a diszkontok pénztáránál minden harmadik forintot kereskedelmi márkás termékekért fizetnek ki a vásárlók.

A diszkontok gyors fejlődése nem magyarországi sajátosság. A hazánkban tapasztaltak beleilleszkednek a nemzetközi trendekbe.