Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős bizottsági tag kiemelte, hogy uniós szinten csaknem 100 százalékban sikerült lekötni az e célra elkülönített összeget, és így a tavalyi egyértelműen az eddigi legjobb év volt a regionális költségvetés végrehajtásának szempontjából. Leszögezte, ez egyúttal azt is jelzi, hogy az EU jó úton jár legfőbb célkitűzései, a munkahelyek teremtése és a gazdasági növekedés fokozása felé, és a kohéziós politika ennek egyik leghatékonyabb eszközévé vált. 

A következő legfontosabb feladatnak Hübner azt nevezte, hogy előkészítsék a 2007-2013 közötti időszakra szánt pénzek felhasználását, hogy az összegek körüli - intézmények közti -huzavona ellenére a jövő év elején az európai régiók készen álljanak az uniós pénzek fogadására. A következő években a felzárkóztatással az EU elsősorban a gazdasági modernizációs politikát igyekszik segíteni - hangoztatta a lengyel biztos. 

Az EU-ban a felzárkóztatási, összetartási politika két fő eszköze a strukturális alap - amelynek az a célja, hogy megszüntesse a különbségeket a régiókra osztott unión belül az egyes területek között (ebből olyan térségek kapnak, amelyek például fejlődési lemaradásban vannak vagy egykor virágzó iparuk hanyatlóban van) -, illetve az inkább már országokat kedvezményező - környezetvédelmi és közlekedésfejlesztési célokra használható - kohéziós alap. A strukturális alap négy különböző pénzforrásból tevődik össze: az európai területfejlesztési alapból, az európai szociális alapból a mezőgazdasági garanciaalapból és a halászati alapból. A kohéziós politika része még az előcsatlakozási alapok csomagja, ez a tagjelölteknek szánt segítséget foglalja magában, és Magyarországot tavaly már nem érintette.

Tavaly uniós szinten összesen 33,1 milliárd eurót fizettek e keretek terhére. A legtöbbet, 4,395 milliárdot a keleti tartományainak segítésére még mindig jelentős összegre pályázó Németország kapott, míg az új tagállamok közül Lengyelország 995, a Magyarországot követő Csehország pedig 205 millió euróban részesült. A tagjelölt Románia 154 millió euróhoz jutott az előcsatlakozási alapok révén. 

Hübnerék közléseiből az is kiderült, hogy tavaly év végére az új tagállamok teljesen utolérték a régebbieket a támogatások technikai körülményeit tekintve. A tavaly májusban csatlakozott új tagországok eddig átlagosan a 2004-2006 közötti időszakra számukra elkülönített pénznek a 20 százalékát vehették fel. 

Magyarország a brüsszeli táblázat részletezése szerint nem egészen 160 millió eurót a területfejlesztési alap terhére kapott, míg a szociális alapból közel 50, az agrár garanciaalapból 43 milliót vehetett fel, de még a halászati alapban is részesedett 0,36 millióval. A kohéziós alapból az ország több mint 149 millió euróval részesedett. 

Hübner elmondta, hogy az első idei adatok azt mutatják, a tavalyi sikerév idén is "folytatódik", a kemény munka és az alapos tervezés megtette hatását. Leszögezte, a bizottság idén is szorosan együtt kíván működni a tagállamokkal a munkahely-teremtési és növekedési tervek segítésében, a meghatározott prioritások finanszírozásának biztosításával.