Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
"A magyar gazdaságot 2005-ben a növekedés ütemének gyorsulása, s némileg rosszabbodó pénzügyi egyensúly jellemezte" - foglalta össze a tavalyi évet Palócz Éva. A Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese szerint a 4,2 százalékosra becsült tavalyi GDP-növekedés mellett az építőipar 15 százalékos többlete az igazán említésre méltó.
A beruházások korábban vártnál is erőteljesebben, várhatóan 8,5 százalékkal bővültek, és a külkereskedelem is jól teljesített 2005-ben: az export 9,5 százalékkal nőtt, míg az import 6,4 százalékkal, így a külkereskedelmi mérleg hiánya 2,9 milliárd euróra csökkent az előző évi 3,8 milliárdról - hangsúlyozta a kutató.
Bár a nettó reálbérek kimutatott tavalyi emelkedése megközelítette a 7 százalékot, Palócz Éva felhívta a figyelmet arra, hogy a 13. havi juttatás torzító hatásának kiszűrésével a reálbér növekedés 3 százalék volt 2005-ben, ami "ideális" a 4,2 százalékos GDP növekedés mellett.
A Kopint megállapítása szerint az infláció - 3,6 százalék - tavaly mesterséges rásegítés nélkül több évtizedes alacsony szintre süllyedt, s kiegyensúlyozott jövedelmi viszonyokat, keresleti-kínálati arányokat tükröz.
Az egyensúlyi mutatókat elemezve Palócz Éva elmondta: a tavalyi folyó mérleg várható hiánya 6,6 milliárd euró lesz, ami a 7,4 százalékos GDP-aránynak felel meg, s ez 2006-ban is hasonló, 7,3 százalék lehet.
"Az államháztartás hiánya súlyos teherként nehezedik a magyar gazdaságra" - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy a 2005. évi várható GDP-arányos 6,5 százalékos eredményszemléletű deficit - amelyben a magán-nyugdíjpénztári korrekciót beszámították - az újonnan csatlakozó európai uniós tagok között a legnagyobb, s az sincs kizárva, hogy a 25 tagú EU-n belül is az.
A tavalyi - még nem végleges - eredményszemléletű államháztartási hiány nemcsak a vártnál kisebb fogyasztási adók miatt következett be, hanem a központi költségvetés tervezettnél 234 milliárd forinttal nagyobb kiadásai miatt is - jelezte a kutató, megemlítve, hogy amíg 2001-ben 1200 milliárd forintra rúgtak a központi költségvetési szervek kiadásai, addig tavaly ez az összeg 2041 milliárd forint volt (a tervezet 1807 milliárd)
"Nehéz feladat költségvetési illetve államháztartási prognózist adni 2006-ra, a Kopint a bevételek túl-, illetve a kiadások alultervezése miatt a kormány 4,7 százalékos GDP-arányos deficitjével szemben 6,7 százalékot prognosztizál, nem számolva jelentős kiigazítási programmal" - fogalmazott Palócz Éva.
Az intézet előrejelzése szerint 2006-ban a GDP 4,3 százalékkal nő, a beruházások 7,2 százalékkal bővülnek (a korábbi prognózis 7,0 százalékot jelzett), az ipari termelés 7,6 (7,0) százalékkal nő, míg az éves fogyasztói árindex 1,9 százalékkal (korábbi 2,1) emelkedik.
A jegybanki alapkamat az év végére 5,3 százalékra csökken a jelenlegi 6 százalékról, az euró árfolyama pedig várhatóan 249-254 forint körül alakul, az éves átlag, akárcsak 2005-ben 250 forint lehet - rögzítette a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese.
A beruházások korábban vártnál is erőteljesebben, várhatóan 8,5 százalékkal bővültek, és a külkereskedelem is jól teljesített 2005-ben: az export 9,5 százalékkal nőtt, míg az import 6,4 százalékkal, így a külkereskedelmi mérleg hiánya 2,9 milliárd euróra csökkent az előző évi 3,8 milliárdról - hangsúlyozta a kutató.
Bár a nettó reálbérek kimutatott tavalyi emelkedése megközelítette a 7 százalékot, Palócz Éva felhívta a figyelmet arra, hogy a 13. havi juttatás torzító hatásának kiszűrésével a reálbér növekedés 3 százalék volt 2005-ben, ami "ideális" a 4,2 százalékos GDP növekedés mellett.
A Kopint megállapítása szerint az infláció - 3,6 százalék - tavaly mesterséges rásegítés nélkül több évtizedes alacsony szintre süllyedt, s kiegyensúlyozott jövedelmi viszonyokat, keresleti-kínálati arányokat tükröz.
Az egyensúlyi mutatókat elemezve Palócz Éva elmondta: a tavalyi folyó mérleg várható hiánya 6,6 milliárd euró lesz, ami a 7,4 százalékos GDP-aránynak felel meg, s ez 2006-ban is hasonló, 7,3 százalék lehet.
"Az államháztartás hiánya súlyos teherként nehezedik a magyar gazdaságra" - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy a 2005. évi várható GDP-arányos 6,5 százalékos eredményszemléletű deficit - amelyben a magán-nyugdíjpénztári korrekciót beszámították - az újonnan csatlakozó európai uniós tagok között a legnagyobb, s az sincs kizárva, hogy a 25 tagú EU-n belül is az.
A tavalyi - még nem végleges - eredményszemléletű államháztartási hiány nemcsak a vártnál kisebb fogyasztási adók miatt következett be, hanem a központi költségvetés tervezettnél 234 milliárd forinttal nagyobb kiadásai miatt is - jelezte a kutató, megemlítve, hogy amíg 2001-ben 1200 milliárd forintra rúgtak a központi költségvetési szervek kiadásai, addig tavaly ez az összeg 2041 milliárd forint volt (a tervezet 1807 milliárd)
"Nehéz feladat költségvetési illetve államháztartási prognózist adni 2006-ra, a Kopint a bevételek túl-, illetve a kiadások alultervezése miatt a kormány 4,7 százalékos GDP-arányos deficitjével szemben 6,7 százalékot prognosztizál, nem számolva jelentős kiigazítási programmal" - fogalmazott Palócz Éva.
Az intézet előrejelzése szerint 2006-ban a GDP 4,3 százalékkal nő, a beruházások 7,2 százalékkal bővülnek (a korábbi prognózis 7,0 százalékot jelzett), az ipari termelés 7,6 (7,0) százalékkal nő, míg az éves fogyasztói árindex 1,9 százalékkal (korábbi 2,1) emelkedik.
A jegybanki alapkamat az év végére 5,3 százalékra csökken a jelenlegi 6 százalékról, az euró árfolyama pedig várhatóan 249-254 forint körül alakul, az éves átlag, akárcsak 2005-ben 250 forint lehet - rögzítette a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese.
