A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetője Budapesten tárgyalt a visegrádi négyek másik három országának, Csehországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának, illetve Ausztriának, Horvátországnak, Romániának és Szlovéniának az energetikáért felelős vezetőivel.

A megbeszélésen három fő kérdésről tárgyaltak. Egyrészt arról, hogy a térségben alacsony az energiafelhasználás hatékonysága, s ezen változtatni kell, felgyorsítva az ezzel kapcsolatos kutatás-fejlesztést. A másik fő téma az volt, hogy fejleszteni kell az energiaellátás infrastruktúráját, diverzifikálni kell a gázbetáplálást, gáztárolókat kell építeni, s a tárolókat a lehetőségek szerint regionális szinten össze kell kapcsolni. A harmadik téma az volt, hogy miképpen tudnak közösen fellépni az országok az energiaellátás biztonságának növelése érdekében.

Kóka János közölte: a jövő hét közepéig közösen ajánlást dolgoznak ki az unió számára, s ennek révén megpróbálják befolyásolni a most alakuló, március végére elkészülő uniós energiapolitikai stratégiát. Az ajánlást a brüsszeli bizottság mellett eljuttatják más nemzetközi fórumokhoz is.

A felek tárgyaltak arról is, hogy a krízishelyzetek kezelésére közös cselekvési tervet dolgoznak ki, s olyan stratégiai-technológiai felügyeletet hoznak létre, amely folyamatosan figyelemmel követi a térség gázellátását.

A budapesti tanácskozáson résztvevő külföldi országok képviselői egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépniük a politika és a gazdaság területén az energiaellátás biztonságért, s a hatékonyabb érdekérvényesítés miatt egyeztetniük kell álláspontjukat.

Kóka János közölte azt is, hogy napi szinten 3 millió köbméterrel nőtt az Oroszországból a magyar rendszerbe betáplált gáz mennyisége. Hozzátette: a szerződött mennyiséghez képest naponta 4 millió köbméterrel kap kevesebb gázt Magyarország, de a 10-15 százalékos csökkenés ellenére a rendelkezésre álló gáz elegendő a magyar fogyasztás fedezésére.