Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A közép- és kelet-európai régió országaiban meglehetősen heterogén képet mutat a kiskereskedelem szerkezete. Az Európai Unió következő bővítési körébe tartozó Bulgáriában 61 százalék, Romániában 56 százalék, Horvátországban pedig 40 százalék a kis vegyesboltok piacrésze, míg az EU tagállamaiban ez az arány főként a hipermarketek térhódítása okán alacsonyabb (Lengyelország: 38 százalék, Szlovákia: 34 százalék, Magyarország: 31 százalék, Csehország: 21 százalék).
Magyarországon a kiskereskedelem forgalma 2000 óta folyamatosan növekszik, és az elmúlt öt év során több mint másfélszeresére nőtt: míg az ezredforduló évében 1445 milliárd forintot tett ki, addig 2005-ben a forgalmazott érték már elérte a 2234 milliárd forintot. A közel 10 százalékos piacrész-növekedést realizáló hipermarketek és a kisbolt láncok kivételével szinte az összes csatorna részesedése csökkent az elmúlt öt év során. Arányaiban a legnagyobb visszaesést a független kisboltok szenvedték el (piacrészük mintegy 12 százalékponttal csökkent).
Az egyes csatornatípusok piaci részesedésének alakulása számos tényezőtől, így a különböző üzlettípusok vásárlói hatókörétől – azaz attól, hogy hogyan alakult adott évben az adott bolttípusban vásárló háztartások aránya az összes háztartáshoz képest – is függ. Bár a hipermarketeket 2000 óta egyre több háztartás keresi fel rendszeresen, a vásárlói hatókör szempontjából a független kisboltok még ma is vezetnek a nagy alapterületű és széles kínálati palettát felmutató áruházak előtt, de csökkenő tendenciát látnak a GfK kutatói ezen a téren. A cash&carry üzletek piacrésze a 2000-ben mértnek mintegy felére csökkent, ez a csatornatípus veszített a legnagyobb arányban – 7,7 százalék – vásárlókat.
