A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6%-os szintjét. A testület értékelése szerint a korábbi hónapokhoz képest 2006 első negyedévében egymással ellentétes hatású változások történtek az inflációs kilátásokat meghatározó folyamatokban. Az infláció várható alakulását kedvezően befolyásolja az inflációs várakozások mérséklődése és a piaci szolgáltatások inflációjának határozott csökkenése. Ezzel ellentétes befolyást fejthet ki az árfolyam korábbinál gyengébb szintje és az importált infláció emelkedése.

A forint árfolyamának március elején bekövetkezett gyengülése – ha a gyengébb szintje tartósan fennmarad – a monetáris politika számára releváns horizonton számottevő inflációs nyomással járhat. A magasabb infláció felé mutató kockázatokat erősíti a nemzetközi piacokon az olajárak újabb növekedése is.

Másfelől a márciusi inflációs adatok megerősítik azt a hosszú távú kilátások szempontjából is kedvező tendenciát, mely a piaci szolgáltatások inflációjának csökkenésével az év elején indult meg. A Monetáris Tanács e folyamat tartósságát illetően alapvető jelentőséget tulajdonít annak, hogy a gazdasági szereplők a munkapiacon is alkalmazkodjanak az alacsony inflációs kilátásokhoz.

Összességében a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a korábbiakhoz képest felerősödtek a magasabb infláció irányába ható tényezők, ugyanakkor az ellentétes irányú makrogazdasági hatások miatt jelenleg nem indokolt a kamatszint változtatása. A Monetáris Tanács fokozott figyelemmel kíséri az inflációra ható folyamatokat és készen áll megtenni azokat a lépéseket, melyek biztosítják az árstabilitás fenntartását.

A Monetáris Tanács a parlamenti választásokat követően ismét fontosnak tartja leszögezni, hogy a magyar gazdaságban az egyensúlyi kockázatoknak végső soron a költségvetés magas hiánya a forrása. Ezért a megalakuló új kormány részéről elsősorban a költségvetési kiigazítás iránti elkötelezettségre, és ennek alapján mihamarabb konkrét intézkedésekre van szükség. Az új kormány akkor tud leginkább hozzájárulni a magyar gazdaság hosszú távú stabil növekedéséhez, ha hiteles konvergencia program végrehajtásával teremti meg a fenntartható fiskális pozíciót.