A felügyelet munkatársai és az ombudsman egymástól függetlenül végzett vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, nem állapítható meg egyértelműen sem az, hogy a tömegesen "lakásért életjáradék" szerződéseket kötő vállalkozások életjáradéki, sem pedig az, hogy biztosítási megállapodásokat kötnének – tartalmazza a PSZÁF közleménye. 

A járadékosok biztonsága érdekében a biztos és a felügyelet egyaránt szükségesnek tartják a megfelelő jogi garanciák kidolgozását, elsősorban a tevékenység kockázati elemeinek a szabályozását, és a tevékenységet végzőkkel szemben támasztott feltételek rögzítését. 

A felügyelet a szabályozás hiányában már eddig is élt azzal a lehetőséggel, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa az esetleges kockázatokról, és rögzítse az életjáradéki szerződésként elfogadható konstrukciók feltételeit. Az idén áprilisban pedig jogszabály alkotását javasolta az üzletszerűen lakásért életjáradékot kínáló intézmények működésének szabályozására. 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a témával foglalkozó jelentésében úgy foglalt állást, megkövetelendő, hogy csak tőkeerős, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező cégek foglalkozhassanak üzletszerűen ezzel a tevékenységgel, és a felügyelet jogköre kiterjedjen erre. Ezért felkérte az igazságügyi minisztert, vizsgálja meg, milyen módon lehet garantálni a jogbiztonságot. 

A felügyelet továbbra is felhívja a figyelmet: a jelenleg működő szolgáltatók olyan, a tájékoztatójában leírtaknak megfelelő szerződéseket kössenek az ügyfelekkel, amelyek kizárják az ügyfelek kiszolgáltatottságának a lehetőségét.