Magyarország a 2006. január 1-jétől bevezetett szabályozásban ugyan már figyelembe veszi a gépjárművek használtsági fokát a regisztrációs adó kivetésekor, ám kérdéses, hogy a szabályozás megfelel-e az uniós szabályoknak.

A jelenleg hatályos magyar szabályozás kizárólag a gépkocsi korához köti az adó mértékét, figyelmen kívül hagyva annak tényleges használtságát, holott egy egyéves autó használtsági foka akár nagyobb is lehet, mint egy hatévesé – hívta fel a figyelmet.

Elképzelhető tehát, hogy egy következő eljárásban az Európai Unió megvizsgálja, megfelelő-e az az eljárás, ahogyan a használtságot a hazai szabályozás figyelembe veszi a regisztrációs adó megállapításánál – mondta Deák.

A PwC igazgatója szerint nehézséget okozhat a 2004. május 1. és 2005. december 31. között behozott autók használtsági fokának utólagos megállapítása, amire az Európai Bíróság mostani ítélete vonatkozik. A regisztrációs adó akkori kiszabásakor ugyanis ezt nem vizsgálták, csak a motor fajtáját (benzin vagy dízel), köbcentiméterét vették figyelembe, valamint azt, hogy milyen környezetvédelmi osztályba sorolták az autót.

Kérdéses az is, hogy milyen eljárásban tudja majd a hatóság visszafizetni a különbséget – tette hozzá. A magyar kormány bíróságnak tett nyilatkozata szerint 81612 darab autóról van szó, míg a beszedett adót 116 millió euróra becsülték (274,35 forintos euró áron), ennek egy részét kell majd visszafizetni, feltehetőleg annak kamataival.

Az adó visszatérítésével kapcsolatos államigazgatási költségek a szakértő szerint jelentősek lehetnek. A magyar kormány kérte is, hogy ezt döntésénél mérlegelje az Európai Bíróság, de a testület elvetette a kérést – mondta Deák László.

Mivel még magát a visszafizetési eljárást is ki kell dolgozni, akár több hónap is eltelhet a kifizetések megkezdéséig, sőt az adótanácsadó szerint a kifizetések áthúzódhatnak a jövő évre is. Az Európai Bíróság nem szabott határidőt erre – tette hozzá.