Bokros Lajos. Strukturális átalakítás kell © edupress.hu

Bokros szerint a szeptember 1-én életbe léptetett stabilizációs program nem tartalmazza kedvező arányban az adónövelő és a kiadáscsökkentő intézkedéseket. Túl sok az adóemelés, de eközben az adóbázis-szélesítésére és az adókedvezmények szűkítésére lényegében nem történtek érdemi lépések. Kiadási oldalon kizárólag a fogyasztói energia ártámogatás fokozatos leépítéséről beszélhetünk, illetve elkezdődött a közigazgatás méretének szűkítése. Ez a lépés azonban az első évben inkább növeli a költségeket, hiszen az elbocsátottaknak végkielégítést kell fizetni. Ugyan jobb volna elsősorban kiadási oldalon lefaragni a költségvetési deficitet, de minden egyes kiadási tétel önálló törvénnyel van alátámasztva, így változtatni csak reformmal lehet. A kétharmados parlamenti támogatottságot kívánó önkormányzati reform kivételével nem volna akadálya a reformok gyorsabb előrehaladásának. Bokros Lajos úgy véli, hogy ez az a pont, ahol összecsúszik a megszorítás és a reform. A kiadáscsökkentés ugyanis csak akkor lehet eredményes, ha valamiféle strukturális átalakításon alapszik.

Magyarországon a multinacionális vállalatok teljesítenek a legjobban mind a mai napig. Bokros szerint az a szerencsénk, hogy ezek a cégek változatlanul bíznak Magyarország jövőjében. Ugyan többletberuházásaik megcsappantak, és a megtermelt profitból többet visznek ki az országból, de meglévő beruházásaikat nem csökkentik. Magyarország ugyanis bizonyos területeken még mindig versenyképes a nyugat-európai piacokhoz képest. A gond más területen jelentkezik: a magyarországi gyökerű kis- és közepes vállalatok jelentős része az állami megrendelések járszalagjától függ. Mivel a központi költéseket – kényszerből és helyesen – a kormány csökkenteni kezdte, kkv-k egész sora mehet tönkre – fejtette ki a volt pénzügyminiszter az mfor.hu-nak adott interjúban.

Bokros Lajos a legsürgetőbb feladatnak az államháztartási reformok minél hamarabbi megindítását nevezte. Különösen az oktatásban és a gyógyításban sürgetőek a lépések, s ezzel párhuzamosan a nyugdíjreformot is tovább kellene folytatni. A szolgáltatások színvonala mindhárom esetben drámaian romlott az elmúlt évtizedben, ráadásul ezek a területek óriási mértékű költségvetési erőforrást emésztenek föl, és hatalmas mértékben átcsoportosítják a jövedelmeket. Az eredmény pedig, hogy csapnivaló ellátást kapunk.

Bokros úgy véli, ha az emberek nem értékelik az adóforintjaikért cserébe kapott szolgáltatásokat, meginog a közteherviselési készségük. Ha az orvosnál mindenképpen hálapénzt kell adni, rögtön felmerül: minek fizessünk egészségbiztosítási járulékot? Ez pedig egy olyan ördögi kör kialakulásához vezet, amely sokkal rombolóbb, mintha mindenki befizetné azt, ami jogi és erkölcsi alapon kötelessége, és ezután lehetne követelni cserébe jó minőséget, s mindenki által viszonylag egyenlő hozzáférést.

A mai kényszerszolidaritáson alapuló rendszer nem tartható fenn hosszú távon. Ez a struktúra reformok nélkül önmagában is szétporlad. Nem várhatunk még 10 évet, amikorra majd az állampolgári felelősség megerősödik. Az öngondoskodás eszméjének a reformok eredményeképpen már most teret kell kapnia, hiszen nincs alternatíva – szögezte le a CEU vezérigazgatója.

Bokros arról is beszélt, hogy sokkal nagyobb a hajlandóság a közteherviselésre, ha az állampolgár nyomon tudja követni, milyen közszolgáltatás keletkezik a befizetett forintjaiból. A nyilvánosság tudomására kellene hozni azt a mechanizmust is, amelyen keresztül az adóbefizetéstől eljutunk a jobb ellátásig. Ez ma egy sötét és korrupcióval agyonterhelt rendszer, ami önmagában is, pusztán a dolog átláthatatlansága által felborítja az adófizetési hajlandóságot. Nem lehet megfeledkezni a hagyományokról sem. Ebben az országban, ahol már kialakult a rendkívül alacsony adófizetési készség, változást csak hosszú évtizedek munkájával lehet elérni – fejtette ki Bokros Lajos az mfor.hu-ban.