A magyarországi működő vállalkozások számát tekintve ez mintegy 10 százalékos arány, az azonban, hogy hány munkavállalót érintenek a kérelmek, csak akkor derül ki, ha ezeket összevetik más, például az szja-adatokkal. A kérelmekből mintegy 60 ezer elektronikusan, a többi hagyományos módon, papíralapon érkezett a hivatalhoz.

Nagy József elmondta, hogy a kérelmező adóalanyokat szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd, illetve, ha más ellenőrzési célból jár náluk az adóhivatal, a mentesség jogszerűségét is megvizsgálják. Az október 12-i határidő jogvesztő hatályú volt, így az újonnan alakuló cégeknek is már a megemelt járulék fizetésével kell számolniuk.

A szeptember 1-jétől érvényes, járulékokra vonatkozó törvény szerint alapesetben a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, éves szinten 1 millió 500 ezer forint után kell a „normál” járulékot fizetnie minden foglalkoztatónak. Ha ennél alacsonyabb bért fizet, s mentességet akart a dupla járulék alól, akkor azt be kellett jelentenie az APEH-nek.

Ha a bejelentést nem tette meg a foglalkoztató, akkor a 125 ezer forint után esedékes, összesen 60453 forintot jelentő járulékot akkor is be kell fizetni, ha a munkavállaló csak minimálbért vagy 125 ezer forintnál kevesebbet kap.

Az ekho-t választó adózóknál némileg más a helyzet, az ekho-ról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy „a jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel után a közterhek a törvényben szabályozott egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetésével teljesülnek”.

Éppen ezért nem kifogásolható az a megoldás, miszerint az ekhosok jövedelmük 3 százaléka után az általános szabályok szerint, jövedelmük 97 százaléka után az ekho szabályai szerint adóznak, figyelembe véve, hogy az évi 750 ezer forint 3 százaléka az ekho felső határaként megjelölt évi 25 millió forintos jövedelemnek.

Abban az esetben ha valaki munkaviszonyban áll és például 100 ezer forintot kap az ekho választására jogosító tevékenysége után, s abból 62500 forint után az általános szabályok szerint fizeti meg a járulékokat, akkor a maradék 37500 forint az ekho szabályai szerint adózik.

Az ekho szerint adózóknak ugyanakkor azt is tudniuk kell, hogy táppénzt csak az általános szabályok szerint adózott, és járulékkal terhelt jövedelmük alapján kapnak, az ekho-s jövedelem nem számít a táppénz, a gyed alapjába, s a nyugdíjnál az ekho-alap 50 százaléka számítható be.