Az anyagról a jegybank szakmai konzultációt kezdeményez a Pénzügyminisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal. A dokumentum azokat a mindenkit érintő teendőket veszi számba, amelyeket – a makrogazdasági feltételek, az úgynevezett maastrichti kritériumok fokozatos teljesítésével párhuzamosan – Magyarországon is el kell végezni.

A közös pénz bevezetésének két egymás mellett futó felkészülési ága van: egyrészt a konvergenciaprogram meghatározása és végrehajtása, amely a makrogazdasági kritériumok teljesítését és tartós fenntarthatóságát követeli meg. Másrészt a gyakorlati teendőket összefogó nemzeti átállási program összeállítása és végrehajtása, amely lehetővé teszi a későbbi pénzcsere és pénznemváltás gördülékeny, problémamentes lebonyolítását.

Az elkészített munkaanyag a nemzeti átállási programmal összefüggő konkrét tennivalókra, azok ütemezésére, valamint az intézményi megoldásokra tartalmaz javaslatokat. Ezek érintik többek között a pénzforgalom, a készpénzcsere, a pénzügyi rendszer, a vállalkozások, a fogyasztóvédelem, a tájékoztatás kérdéseit, a jogalkotás, a közigazgatás és az önkormányzatok feladatait, ugyanakkor az anyag tudatosan nem foglalkozik a makrogazdasági kihívásokkal.

Az MNB által kidolgozott feladat és ütemterv azért is fontos, mert a gazdasági és közigazgatási szereplők középtávú fejlesztési céljaihoz is iránymutatást nyújt, például az új fizetőeszközre való majdani áttéréshez a jogi, informatikai, infrastrukturális területeken is időben fel kell készülni, s ezzel a tervezéskor számolni kell.

Az anyag felhívja figyelmet arra, hogy bár az új konvergenciaprogram nem határoz meg konkrét eurobevezetési időpontot, a felkészülést időben el kell kezdeni. Az euróövezethez csatlakozni kívánó EU tagállamok már csaknem mindegyike elkészítette, vagy most állítja össze ezt az átfogó euróátállási forgatókönyvet, sőt olyan országoknak is kidolgozott (és rendszeresen frissített) átállási tervük van, mint az Egyesült Királyság vagy Svédország, ahol az euróra való áttérés egyelőre nincs napirenden.