Az elemzők úgy vélik, az alapkamat tovább emelkedhet a következő hónapokban, és még az idén elérheti a 8,5 százalékos csúcsot, majd lassan mérséklődhet, és 2007 végére 7.5 százalékra csökkenhet .

A költségvetési kiigazítás inflációs hatásai előbb jelentkezhetnek, mint azt korábban várták. A Monetáris Tanács tagjai a hetekben jelentős inflációs kockázatként említették a bérek vártnál gyorsabb növekedését, amely plusz keresletet és ezzel nagyobb áremelkedéseket generálhat. Augusztusban 11.6 százalékkal szöktek fel a magánszektor bruttó átlagbérei az egy évvel korábbi szinthez képest, szemben a júliusban mért 8.7 százalékos éves növekedéssel.

A múlt heti adatok szerint szeptemberben a vártnál jelentősen nagyobb mértékben, 5.9 százalékra szökött fel az éves fogyasztói infláció az augusztusi 3.5 százalékról. Az inflációs kilátásokat tekintve kedvező tényező lehet ugyanakkor, hogy a forint a múlt héten négyhónapos csúcspontra erősödött, az olajárak pedig folytatták a csökkenést a világpiacon az elmúlt hetekben. Hosszabb távra mindez fékezheti az inflációt, de csak akkor, ha a forint erős, az olaj pedig olcsó marad. (Ahogy egy hónappal ezelőtt, most is 270-es forint/euró árfolyamot jelez előre a konszenzus az év végére.) Decemberre az elemzők 6.4 százalékos áremelkedést várnak a múlt év azonos időszakához képest, 2007 decemberére pedig 4.5 százalékost.

Erre az évre változatlanul 3.9, a jövő évre csak 2.4 százalék gazdasági növekedést jelez az elemzői középérték. Nincs változás abban sem, hogy a kormány konvergenciaprogramjával egyezően 2006-ra a GDP 10.1, 2007-re 6.8 százalékának megfelelő államháztartási hiányt prognosztizálnak a szakemberek. A lefaragás üteme azonban a későbbiekben nem lesz elég gyors ahhoz, hogy 2014 előtt be lehessen vezetni Magyarországon az eurót – állítják az elemzők.