Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke úgy vélte, hogy az unióban az intervencióra szánt kukorica felvásárlási feltételeinek megváltoztatása egyértelműen a magyar gazdálkodók ellen irányul. Ezt az agrárkamara elnöke egyoldalú és diszkriminatív lépésnek tartja. zerinte ugyanis még nem volt példa arra, hogy az Európai Unióban az agrárgazdaságot szabályozó feltételrendszerből egyetlen elemet kiragadva azt megváltoztassák egyetlen ország egyetlen termelői csoportosulásának rovására.
Csikai emlékeztetett, hogy a Magyar Agrárkamara és további három magyar agrár-érdekképviselet mind a Copa, mind pedig a Cogeca – z európai agrárszervezetek –vezetőinek levelet írtak ez ügyben. E szervezetek is példa nélkülinek tartották a szóban forgó uniós eljárást.
Az agrárkamara elnöke utalt rá, hogy az unió mezőgazdasági politikájában tervezett változtatási szándékokat általában már jó előre bejelentik. Ezeket az érintettek meghallgatása után 1-1,5 év után az érdekeltek véleményének figyelembe vételével vezetik be. A Magyar Agrárkamara elnöke ezért támogatásáról biztosította a magyar kormány minden olyan lépését, amely a szóban forgó diszkriminatív lépés ellen irányul.
Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára szintén biztosra veszi, hogy a jövő hónap elején bevezetik az új uniós kukoricaintervenciós felvásárlási feltételeket. A szakember szerint a magyar kukoricatermelőknek elsősorban az újonnan megkövetelt hektolitersúly kritériumokkal lehetnek gondjai. A hazai termelőknek ugyanis várhatóan nehézséget okoz majd teljesíteni a hektolitersúlyhoz kötött követelményeket. Emellett az úgynevezett hősérült szemek arányát és a nedvességtartalmat szintén alacsonyabb szintre kell visszaszorítani a jelenleginél.
A főtitkár úgy véli, hogy jelenleg nem is az a legnagyobb gond, hogy a kukoricát nem lehet eladni jó áron, hanem inkább az, hogy nincs elegendő szállítási kapacitás, amellyel azt az országból ki lehetne vinni.
Pótsa Zsófia szerint optimális esetben havonta 400-500 ezer tonna kukorica hagyhatja el az országot. Jelenleg azonban nem a legkedvezőbb a helyzet e téren. A Duna vízállása ugyanis alacsony, az uszályok terhelhetősége így változó, vasúton pedig havonta csupán mintegy 120 ezer tonnát lehet továbbítani. Hozzátette: igaz ugyan, hogy teherautókkal további mintegy 100 ezer tonna vihető ki, de ez korántsem éri el a kívánatos 400-500 ezer tonnás havi teljesítményt.
Gráf József agrárminiszter véleménye szerint – amelyet a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón fejtett ki – az a legnagyobb gond, hogy a magyar termelőknek „menet közben kellene alkalmazkodni” a megváltozott követelményekhez, elsősorban az újonnan megkövetelt hektolitersúlyhoz. Az agrártárca irányítója úgy vélte: a Magyarországon termelt kukorica mintegy 80 százaléka így is elsőre megfelel majd az új követelményeknek. Jelezte azonban, ha az új szabályozás életbe lép, akkor a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordul.
