A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint nem tudni, hogy mikor lesz euró Magyarországon. A jegybank korábban arra készült, hogy 2007-ben vagy 2008-ban, majd később, 2010-ben lesz euró Magyarországon, ma pedig már nem tudjuk, mikor lesz euró az országban, mert ez a konvergenciaprogram nem vezet el az európai közös valutához - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke szerdán, az MNB által az infláció alakulásának tapasztalatairól rendezett konferencián. 

A jegybank elnöke hangsúlyozta: a konvergenciaprogram nem segíti a vállalatok versenyképességének javulását, növeli az adóterheket, de nem szélesíti az adóbázist, miközben csökkenti a gazdaság teljesítőképességét, a gazdaság bővülését. 

Járai Zsigmond szerint Magyarországon a rossz állam rátelepedett a magyar gazdaságra. Az elmúlt években folytatott,  rosszul irányított gazdaságpolitika és a rossz államigazgatás kezdi tönkretenni a magyar gazdaságot.

Az MNB elnöke szerint jelenleg nem látszik, hogy 2009-től minek a hatására csökkenne az infláció. Az MNB elnöke aláhúzta: Magyarországon az állam ahelyett, hogy visszavonulna, rátelepszik a gazdaságra. Ezt mutatja, hogy az elmúlt években nőtt az állami újraelosztás, és ez jellemzi majd a következő évet is. Ahelyett, hogy a GDP-hez mérten az állami újraelosztás aránya 40 százaléka alá szorult volna vissza, továbbra is ennél jóval nagyobb arányt képvisel a források állami központosítása.     Az MNB elnöke kiemelte: "a jó reformok nagyon kellenének az országnak, de kellene egy olyan vízió is, hogy milyen irányba halad Magyarország". 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy társadalmi támogatás nélkül nem lehet a reformokat megvalósítani. "Az MNB most elsősorban arra törekszik, hogy a küszöbön álló ár- és adóemelések másodlagos hatását, azaz az inflációs várakozásokat kordában tartsa a monetáris politika eszközeivel" - emelte ki Járai Zsigmond. Hozzátette: félő azonban, hogy a magyar gazdaságban a központi áremeléseket követően a vállalkozók is beépítik az árnöveléseket saját áraikba, és ez megemelheti a pénzromlás ütemén kívül a hosszabb távra szóló inflációs várakozásokat is. 

Járai Zsigmond újságíróknak elmondta: a Monetáris Tanács hétfői ülésén a jelenlévő tagok közül heten voltak a jegybanki alapkamat tartása mellett, öten a 25 bázispontos emelés mellett voksoltak.

Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a konferencián elmondta: az utóbbi években tapasztalható fiskális lazítás mellett a monetáris politika szigora abba az irányba hatott, hogy mérsékelje az infláció ütemét. Az alelnök kiemelte: a jegybank monetáris politikájában a helyes magatartás az, ha az MNB a hitelességének megőrzésére és az inflációs céljának elérésére törekszik. Egyúttal következetes kommunikációjával hívja fel a figyelmet a túlzott államháztartási hiány fenntarthatatlanságára és a piac által kikényszerített korrekció jelentős költségére.


Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-európai Egyetem professzora szerint átfogó, minden elemében összecsiszolt reformok kritikus tömegére van szükség a következő évek államháztartási, szerkezeti reformjai kapcsán. Bokros Lajos ezt ugyancsak az MNB szerdai konferenciáján mondta. 

A volt pénzügyminiszter aláhúzta: ma nem államcsődről van szó, hanem a leszakadás veszélye fenyegeti az országot, ha nem valósítjuk meg sürgősen az elodázhatatlan reformokat. 

Bokros Lajos szerint különösen nagy gond az ország számára a hatalmas ikerdeficit, vagyis az államháztartás és a folyó fizetési mérleg külön-külön is magas hiánya, ami gátolja a gazdasági növekedést. Ezzel együtt megemlítette: az a nagy arányú újraelosztás, amely a központi büdzsén keresztül megvalósul,
csökkenti a megtakarításokat és a termelő beruházásokat, ezzel párhuzamosan a költségvetési túlköltekezés és a büdzsé hitelfelvétele kiszorítja a vállalati szektor tőkebevonását. 

A volt pénzügyminiszter szerint a reformok rangsorában az egészségügy és az oktatás reformjának kell megelőznie a többit, hisz szavai szerint "ez adja majd a későbbi minőségi munkaerőt". Az oktatási reform során egyértelműsítette azt, hogy a kisebb iskolákat meg kell szüntetni és egy minimális tanulólétszámhoz kell hozzárendelni az optimálisan szükséges tanári létszámot, az iskolarendszer átformálásában kiemelt feladat hárulna a kistérségekre. 

Bokros Lajos egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az adóreformot is meg kell valósítani, aminek során szélesíteni kell az  adóalapot, az adóreformnak az adókedvezmények teljes megszüntetésével kell járnia. "Nézetem szerint teljesen helytelen az, hogy napjainkban a szociálpolitikát összekeverjük az adózással, a szociálpolitikai megfontolásokat el kell választani az adóztatástól, a célzott támogatásokat viszont egyértelműen a rászorultság alapján kell odaítélni" - emelte ki a volt pénzügyminiszter. 

Az egészségügy reformja során Bokros Lajos amellett érvelt, hogy a társadalombiztosítás mellett a másik két pillért, azaz a kötelező és önkéntes magánbiztosítást is meg kell teremteni az országban. Elképzelése szerint ebben a szisztémában a magánbiztosítók versenyeznének a polgárok, a gyógyító intézmények és a biztosítók pénzéért. A reformot egészen odáig tartja megvalósíthatónak, hogy adott esetben egy-egy kórház gazdálkodását tekintve legyen reális fenyegetés a csőd és az esetleges felszámolás. 

Bokros Lajos szerint a nyugdíjreformot be kell fejezni, az 1997-ben megkezdett folyamatot tovább kell vinni és végleges formájába kell önteni. Az állami nyugdíjfizetési rendszerben, azaz az úgynevezett felosztó-kirovó rendszerben is meg kell teremteni a járadékfizetés és a járulék közötti szoros kapcsolatot, azaz az állami nyugdíjrendszerben is egyéni számlákon kell majd nyilvántartani a befizetéseket. 

Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke aláhúzta: jóval nagyobb összhangot kellene teremteni az ország következő évekbeli fejlődését befolyásoló két nagy terv, a konvergenciaprogram és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) között. Kifejtette: kritikaként megfogalmazható, hogy a konvergenciaprogramban nincs dátum az euró bevezetésére, márpedig megítélése szerint, ha egy tervben az egyik kulcsfontosságú elemre nincs megjelölt dátum, akkor az a program nincs kellően kidolgozva.  

Az Ericsson Magyarország elnöke kifejtette: a legnagyobb gond mind a konvergenciaprogrammal, mind a II. NFT-vel kapcsolatban az, hogy szinte változatlannak mutatja be a "világtérképet", pedig 5-7 év múlva az akkori Európa teljesen más képet mutat majd a világgazdasági versenyben, mint napjainkban. 

Kiemelte: számolni kell azzal, hogy egyre erősödik Kína és India szerepe, a kínai cégek valósággal "megszállják" Afrikát, oda  helyezik ki tevékenységük egy részét. Ismertette: egy olyan képlet kezd körvonalazódni már 5-10 éves távlatban, hogy Oroszország lesz a világ nyersanyag-termelője, India a szolgáltatások ellátója, Kínában folyik majd a termelés és ez egyértelműen Európa szerepének mérséklődését eredményezheti. 

Rámutatott: mind a konvergenciaprogramban, mind a II. NFT-ben hiányoznak a "víziók", vagyis az, hogy néz ki 5-7 év távlatában Magyarország demográfiai helyzete, foglalkoztatási, gazdasági növekedési képe, milyen szerepet tölthet be a Kárpát-medence, mint gazdasági egység és hogyan lehet az egyensúlyteremtés mellett a gazdaság növekedéséét is dinamizálni.