Az elemzők, a nagyfokú bizonytalanság miatt, 8,71-8,95 százalék közötti sávba várták a 12 havi fogyasztói áremelkedés ütemét. Az év első két hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Februárban az „alapdrágulás”, a maginfláció 5,8 százalék volt éves és 0,3 százalék havi összehasonlításban.

A fogyasztói árak az idén januárban 1,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 7,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A fogyasztói árak tavaly februárban 12 hónap alatt 2,5 százalékkal nőttek. Mináry Borbála, a KSH statisztikusa elmondta: 2001 júliusa óta nem volt olyan magas az éves infláció, mint az idén februárban.

A KSH közlése szerint egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,8 százalékkal emelkedtek. Nőtt 4,9 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 2,3 százalékkal a száraztészta, 1,6 százalékkal a kenyér, 1,5 százalékkal a liszt, valamint 1,3 százalékkal az étolaj ára. Csökkent viszont 5,5 százalékkal a sertéshús, 1,8 százalékkal a sertészsiradék ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal drágultak.

Legnagyobb mértékben, 6,5 százalékkal a háztartási energia árai nőttek, ezen belül a vezetékes gázért átlagosan 22,5 százalékkal kellett többet fizetni, a megváltozott támogatási rendszer eredményeként.

Az egyéb cikkek átlagot meghaladó, 1,3 százalékos áremelkedésén belül a gyógyszer, gyógyáru 8 százalékkal drágult. Az átlaggal megegyező mértékben, 1,2 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai, ezen belül az egészségügyi szolgáltatások ára 8,7 százalékkal nőtt, a vizit- és kórházi napidíj február 15-i bevezetésének hatására. A csatornadíj 4,8 százalékkal, a távolsági utazás 3 százalékkal, a vízdíj 2,6 százalékkal nőtt.

A szeszes italok, dohányáruk körében kis mértékű, 0,6 százalékos áremelkedést tapasztaltak. A ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek esetében 2,3, illetve 0,6 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető januárhoz képest.

A KSH közlése szerint februárban több olyan hatósági intézkedés nyomán bekövetkezett árváltozást számoltak el a fogyasztóiár-indexben, ahol a számbavétel módja eltér a szokásostól. Ilyen például a vezetékes gáz ártámogatási rendszerének változása, a vizitdíj bevezetése.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 25,6 százalékkal drágult a cukor, 24,3 százalékkal az idényáras élelmiszer, 24,2 százalékkal a liszt és 22,8 százalékkal a péksütemény, csökkent viszont 5 százalékkal a sertészsiradék ára.

A háztartási energia átlag feletti 32,6 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 58,9 százalékkal, a távfűtésé 44,5 százalékkal nőtt. Az átlagosnál alacsonyabb volt a szeszes italok, dohányáruk 8 százalékos, a szolgáltatások 6,9 százalékos, az egyéb cikkek 3,4 százalékos árnövekedése. Ez utóbbi csoporton belül a gyógyszer, gyógyáru 19,6 százalékkal drágult, míg a járműüzemanyag árak 4,7 százalékkal csökkentek. A ruházkodási cikkekért átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, míg a tartós fogyasztási cikkek körében 1,3 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.

Mináry Borbála elmondta: a februári számokban csaknem teljes mértékben szerepel a gázár-támogatási rendszerének változása, ezért az a márciusi adatot csak minimális mértékben érinti már. A következő havi számokat érintik majd a távfűtésnél bekövetkezett változások, az elektromos energia árának emelése, illetve a benzin árának változása.