A Magyar Nemzeti Bank épülete. Megoszlottak a vélemények © Magyar Nemzeti Bank

A változatlan kamatra szavazott Bihari Péter, Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Kádár Béla, Kopits György Neményi Judit és Oblath Gábor. A 25 bázispontos kamatemelést Adamecz Péter, Auth Henrik, Bánfi Tamás és Járai Zsigmond tartotta szükségesnek.

A Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatot legutóbb tavaly október 25-én emelte 25 bázisponttal 8 százalékra. Az alapkamat június óta 2 százalékponttal emelkedett, 6 százalékról 8 százalékra. A testület március 26-án tárgyal ismét a kamatokról, a piacon változatlan kamatra számítanak.

Az ülésen a jegyzőkönyv szerint a január 22-i legutóbbi kamatdöntő ülés óta eltelt időszak makrogazdasági és pénzpiaci helyzetének áttekintése után a tagok egyetértettek abban, hogy az inflációs alappályáját övező bizonytalanság továbbra is jelentős. A monetáris politika számára elsősorban a növekvő inflációs várakozások, és ezek bérmegállapodásra gyakorolt hatása érdemel figyelmet.

Az alapkamat változatlansága mellett érvelők közül többen kiemelték, hogy a bérinfláció gyorsulása reális kockázat, de a versenyszektor visszafogott növekedési kilátásai mérsékelhetik a béremeléseket. Ebből a szempontból a következő néhány hónap béralakulása meghatározó lesz – írja a jegyzőkönyv.

Az inflációt a belföldi kereslet visszaesése mérsékli, s ennek hatása meghaladhatja az inflációs előrejelzésben feltételezett mértéket. A tapasztalati adatok hiánya azonban nagyon óvatossá teszi az MNB szakértőit a mérték becslésében.

A kamat szinten tartását támogatók kiemelték, hogy az árfolyam erősödése jelentős szerepet játszott abban, hogy az inflációs előrejelzés novemberhez képest ismét az eredeti inflációs céllal konzisztens pályára mérséklődött. Ez elsősorban a korábbi monetáris szigorítás és a hazai egyensúlyi folyamatok javuló piaci megítélésének a következménye, így annak infláció-csökkentő hatásával tartósan is lehetett számolni.

Az alapkamat emelése mellett érvelők azt hangsúlyozták, hogy a magánszektor bérindexe már hónapok óta meghaladja a jegybank korábbi várakozásait és kedvezőtlen irányba változott a közszféra várható béralakulása is.

Az év eleji vártnál nagyobb hatósági áremelések miatt az infláció 2007-ben magasabban tetőzhet. Véleményük szerint az inflációs várakozások megemelkedésének kockázata olyan mértékű, amelyre a jegybanknak a monetáris kondíciók szigorításával kell reagálnia.

Az alapkamat emelése mellett elhangzott az az érv is, hogy a legújabb inflációs előrejelzés azért került közelebb a célhoz a novemberi prognózishoz képest, mert az előrejelzésben alkalmazott árfolyam az előzőnél erősebb.

Óvatosságra int az is, hogy az árfolyam-erősödésében szerepe volt a nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlamának, ami hosszú idő óta a legmagasabb mértékűre duzzadt. A forint befektetések kedvező megítélése, a főbb devizák hozamemelkedése azonban gyorsan megváltozhat a növekvő geopolitikai kockázatok, vagy a fiskális konszolidáció megvalósíthatóságával kapcsolatos aggályok felerősödése kapcsán – figyelmeztet a jegyzőkönyv.