Az államot megillető szavazatelsőbbségi (a köznyelvben: arany) részvényeket már az európai uniós csatlakozáskor meg kellett volna szüntetnie Magyarországnak. Jelenleg az európai bíróság előtt van az ügy, ami csak elmarasztalással zárulhat, és a bíróság határidőt szab a jogsértés felszámolására, majd ha ez sem teljesül, akkor jön a bírság. (A Bizottság által korábban szabott és meghosszabbított határidő tavaly októberben járt le.) Az igazságügyi és rendészeti miniszter sem siette el a megoldást, mivel 2006. októberében terjesztette be az aranyrészvény megszüntetéséről szóló törvényjavaslatát - ezt fel is hánytorgatták a gazdasági és informatikai bizottság szerdai ülésén a képviselők, mondván, hogy a kormány "beszorította" a parlamentet.

Az eredeti javaslat úgy szólt, hogy a törvény hatályba lépésével megszűnnek az aranyrészvények, és törzsrészvényekké alakulnak át. A gazdasági bizottság viszont - pártoktól függetlenül - egyetértett abban, hogy az aranyrészvényes technikával privatizált cégek így olyan vagyoni joghoz jutnak, amelynek nem fizették meg az ellenértékét, ugyanis a privatizáláskor az állami befolyást jelentő szavazatelsőbbségi részvény miatt olcsóbban jutottak a cégekhez. Ezért a bizottság módosító javaslatot készített a törvényhez (voltaképpen teljesen átszerkesztette annak szövegét).

Az új változat szerint - amelyet a bizottság minden tagja támogatott - a szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkező cégek köréből kivennék az energetikai társaságokat, és azok igazgatóságaiba, valamint felügyelő bizottságaiba a Magyar Energia Hivatal delegálna egy-egy tagot. Az állami delegáltak szavazati joggal nem rendelkeznének, viszont rajtuk keresztül az állam közvetlen információkat kapna a társaságok stratégiájáról, terveiről.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára - Gadó Gábor - a  törvényjavaslat bizottsági módosítását összeegyeztethetetlennek nevezte mind az európai joggal, mind pedig a magyar alkotmánnyal, ugyanis szerinte indokolatlanul korlátozná a tulajdonosi jogokat. Úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróság az állami beavatkozás minden formáját együtt vizsgálná, és valószínű, hogy a mostani javaslattal súlyosbított állami jelenlétet már aránytalannak tartaná. A villamosenergia-, valamint a gáztörvény is számos eszközt ad az állam kezébe e cégek ügyeinek befolyásolására, például bármilyen iratot bekérhet tanulmányozásra.

A vitában a bizottság hajlott annyi kompromisszumra, hogy csak a felügyelő bizottságba, és ne az állami energia hivatal, hanem a fogyasztóvédők küldjenek delegáltakat. A cégekben történő jelenlétről azonban nem mondtak le. Így a módosító javaslat is módosulni fog még, de - újra csak egyhangú bizottsági vélemény szerint - mindenképpen a parlament plénuma elé kerül.