Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kincses Ildikó, az ORFK igazgatásrendészeti főosztályának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy július 15-én lépett életbe a szabálysértési jogsegélyről szóló törvény. A szabálysértési jogsegélynek két formája van: az eljárási és a végrehajtási jogsegély. Korábban jogi alap hiányában hiába kérték egy külföldi hatóságtól, hogy hajtsa végre a bírságot kiszabó határozatot. Az új törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy az unió tagállamai kölcsönösen elismerjék egymás határozatait, döntéseit, így a bírságot kiszabó határozatokat is.
A törvény alapján lehetőség van - az úgynevezett eljárási jogsegély keretében - arra, hogy a külföldi hatóság kérje a Legfőbb Ügyészségtől, hogy a magyar hatóság hallgasson meg egy tanút, szakértőt, eljárás alá vont személyt, vagy küldjön meg egy okiratot, adjon felvilágosítást a szabálysértési eljárás alá vont személy adatairól. A viszonosság alapján a magyar hatóság is kérhet ilyet az unió tagállamainak hatóságaitól. Az eljárási jogsegélyt valamennyi szabálysértési eljárásban, és a törvény hatálybalépése előtt folyamatban lévő ügyekben is lehet alkalmazni.
A végrehajtási jogsegély is a viszonosság elvén működik és akkor lehet vele élni, ha a szabálysértő nem fizeti meg a kiszabott pénzbírságot. A külföldi hatóság az általa szabálysértési ügyben hozott büntetést kiszabó döntését megküldi az ORFK igazgatásrendészeti főosztályának, ahol intézkednek a végrehajtásról. Ha a jegyző be tudja hajtani, akkor a magyar állam bevétele lesz a külföldön kiszabott bírság. Lényeges, hogy csak adó módjára lehet behajtani a büntetéseket, nincs lehetőség a közérdekű munkára vagy elzárásra való átváltoztatására.
Szabálysértési jogsegély keretében csak olyan büntetéseket lehet végrehajtani, amelyekben jogerős határozat született, és mindkét állam joga szerint szabálysértés. Elsősorban a közlekedési szabálysértési ügyek ilyenek, valamint a garázdaság, rendzavarás, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, tiltott kéjelgés, lopással vagy csalással elkövetett tulajdon elleni, környezetvédelmi és lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés. Lényeges, hogy a helyszíni bírságolás során kiszabott pénzbírságokra nem kérhető végrehajtás.
A végrehajtást csak a 70 eurót elérő vagy meghaladó büntetések esetében lehet kérni, és a határozathozatal napján érvényes devizaárfolyam alapján kell számítani a büntetéseket. A törvény védi a magyar állampolgárokat, mert csak a magyar jog szerint kiszabható maximumot lehet végrehajtani vele szemben. A végrehajtási jogsegélyt csak a július 15-ét követően jogerőre emelkedett ügyekben lehet alkalmazni.
A főosztályvezető megjegyezte: Magyarország eddig egyetlen tagállammal sem folytatott hasonló együttműködést, így nincsenek adatok arról, hány magyar követ el külföldön szabálysértést. Évente átlagosan 5000 külföldit büntet meg a rendőrség, ez az összes megbüntetett két százaléka. Az elkövetett szabálysértések 98 százaléka közlekedési, 2 százaléka közrend elleni szabálysértés. Arról nincs kimutatása a rendőrségnek, hány külföldi esetében haladta meg a pénzbírság mértéke a 70 eurót, és ezek közül hányan nem fizették be.
A törvény alapján lehetőség van - az úgynevezett eljárási jogsegély keretében - arra, hogy a külföldi hatóság kérje a Legfőbb Ügyészségtől, hogy a magyar hatóság hallgasson meg egy tanút, szakértőt, eljárás alá vont személyt, vagy küldjön meg egy okiratot, adjon felvilágosítást a szabálysértési eljárás alá vont személy adatairól. A viszonosság alapján a magyar hatóság is kérhet ilyet az unió tagállamainak hatóságaitól. Az eljárási jogsegélyt valamennyi szabálysértési eljárásban, és a törvény hatálybalépése előtt folyamatban lévő ügyekben is lehet alkalmazni.
A végrehajtási jogsegély is a viszonosság elvén működik és akkor lehet vele élni, ha a szabálysértő nem fizeti meg a kiszabott pénzbírságot. A külföldi hatóság az általa szabálysértési ügyben hozott büntetést kiszabó döntését megküldi az ORFK igazgatásrendészeti főosztályának, ahol intézkednek a végrehajtásról. Ha a jegyző be tudja hajtani, akkor a magyar állam bevétele lesz a külföldön kiszabott bírság. Lényeges, hogy csak adó módjára lehet behajtani a büntetéseket, nincs lehetőség a közérdekű munkára vagy elzárásra való átváltoztatására.
Szabálysértési jogsegély keretében csak olyan büntetéseket lehet végrehajtani, amelyekben jogerős határozat született, és mindkét állam joga szerint szabálysértés. Elsősorban a közlekedési szabálysértési ügyek ilyenek, valamint a garázdaság, rendzavarás, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, tiltott kéjelgés, lopással vagy csalással elkövetett tulajdon elleni, környezetvédelmi és lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés. Lényeges, hogy a helyszíni bírságolás során kiszabott pénzbírságokra nem kérhető végrehajtás.
A végrehajtást csak a 70 eurót elérő vagy meghaladó büntetések esetében lehet kérni, és a határozathozatal napján érvényes devizaárfolyam alapján kell számítani a büntetéseket. A törvény védi a magyar állampolgárokat, mert csak a magyar jog szerint kiszabható maximumot lehet végrehajtani vele szemben. A végrehajtási jogsegélyt csak a július 15-ét követően jogerőre emelkedett ügyekben lehet alkalmazni.
A főosztályvezető megjegyezte: Magyarország eddig egyetlen tagállammal sem folytatott hasonló együttműködést, így nincsenek adatok arról, hány magyar követ el külföldön szabálysértést. Évente átlagosan 5000 külföldit büntet meg a rendőrség, ez az összes megbüntetett két százaléka. Az elkövetett szabálysértések 98 százaléka közlekedési, 2 százaléka közrend elleni szabálysértés. Arról nincs kimutatása a rendőrségnek, hány külföldi esetében haladta meg a pénzbírság mértéke a 70 eurót, és ezek közül hányan nem fizették be.
