Módszertan

Az Ernst & Young "Európai Versenyképességi Tanulmány" (European Attractiveness Survey) című felmérése évről évre értékeli Európa helyzetét és fejlődését, amely a befektetési szokásokat két szempontból elemzi: a külföldi befektetők 2006. évi európai befektetéseire és terjeszkedésére vonatkozó adatok elemzése a European Investment Monitor (EIM) adatbázisának felhasználásával, illetve 809 külföldi befektető Európa jelenlegi és jövőbeni vonzerejére, erős és gyenge pontjaira vonatkozó véleményének vizsgálata. A tanulmány a francia La Baule-ban megtartott 5. Befektetési Világkonferencia (5th World Investment Conference) vitaindító dokumentuma volt.

A közvetlen tőkebefektetések (FDI) számának vonatkozásában Európa 2006-ban is elsődleges célpont volt, ám vonzereje jelentősen csökkent a feltörekvő Ázsiához képest. A tanulmány szerint tavaly mind Nyugat- (13 százalékkalmind Közép- és Kelet-Európa (7 százalékkal)  tőkevonzó képessége visszaesett. A csökkenés Kína (48 százalék) és India (26 százalék) térnyerésének a számlájára írható – mondta Havas István.

Globális viszonylatban a külföldi befektetések szempontjából Nyugat-Európa áll a népszerűségi lista első helyén, a második Kína, a harmadik Közép-Kelet-Európa. Tavaly az elindított külföldi befektetéseket tekintve Európa rekordévet zárt: 3531 új projekt indult, 15,2 százalékkal több, mint 2005-ben, amelyek 211 373 új munkahelyet hoztak létre, 8,3 százalékkal többet, mint az előző évben – ismertette a tanulmányt az E&Y magyarországi vezérigazgatója. Havas István szerint, az elindított új tőkebefektetési projektek tekintetében Európában az Egyesült Királyság és Franciaország 565 projekttel volt az elsőszámú célország, 686 projekttel, illetve 565 projekttel. Magyarország a 11. helyen áll ezen a listán 108 indított projekttel. Az adatok alapján azonban ez a helyezés a régiónk országainak egyaránt visszaesést jelent az előző évhez képest – mutat rá a tanulmány. Ennek következtében egyik nagy riválisunk, Szlovákia, például kiesett a vezető 15 európai ország közül.

A külföldi tőkebefektetések által teremtett új munkahelyeket tekintetében azonban a régiónkban több munkahely jött létre, mint a Nyugat-Európában. Az első helyen ugyanis Lengyelország áll 31 115 új munkahellyel, második helyre került Nagy-Britannia 27 481 új munkahellyel, harmadik pedig Franciaország 20 509 új állással. Magyarországon 10 906 új munkahelyet teremtettek a tavalyi projektek, amellyel a 7. helyen állunk.

Havas István azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerő költségeket tekintve a régiónk előnye elolvadt Kína előretörésével: míg 2006-ban a megkérdezettek 27 százaléka sorolta első helyre Közép-Kelet-Európát ebből a szempontból, addig 2007-ben ez az arány 20 százalék volt.

A befektetők kívánsága © hvg.hu

A tanulmányból az is kiderül, hogy míg Európában az USA a legnagyobb befektető, amelyet Németország követ, addig Magyarország esetében a sorrend megfordul. Németország 30 projekttel vezeti a Magyarországon befektetők listáját, amelyet az USA 28 indított beruházással követ. Ezután jelentősen lemaradva, a 3., 4. helyen Japán és Ausztria áll 7-7 projekttel.

Míg Európában összességében a külföldi tőkebefektetések főleg a szolgáltatás és tudásközpontú ágazatokba irányulnak (szoftveripar, üzleti szolgáltatások, elektronika), addig Magyarországon az autóipar és a szolgáltatások vezetnek. Tavaly mindkét iparágban 17-17 új tőkebefektetési projekt indult. Ha a tevékenység típusát nézzük, akkor Európában az értékesítés és marketing-befektetések vezetnek, míg Magyarországon az ipari beruházások adják a tőkebefektetések döntő, mintegy 55 százalékát. Ezt az arányt Havas István pozitívan értékelte, de azt is megjegyezte, hogy szerinte egy a nyugat-európaihoz hasonló tendenciára kell felkészülnünk. Az ipari beruházások aránya ugyanis csökkent az előző évhez képest (65 százalék) és ezzel párhuzamosan pedig az értékesítés és marketing tevékenység súlya 11-ről 19 százalékra nőtt.

Havas István arról is szólt, hogy a tanulmány összeállításakor megkérdezett vállalatvezetők mit igényelnének leginkább Európa versenyképességének megtartásáért, javításáért. A felmérésben résztvevő vállalatvezetők szerint ahhoz, hogy Európa továbbra is vonzó célpont legyen a befektetések számára, a munkaerőpiac nagyobb rugalmasságát biztosító reformokra (47 százalék), az egyszerűbb adminisztratív eljárások kialakítására (44 százalék) és az innováció nagyobb mértékű támogatására (35 százalék) lenne szükség.

A megkérdezettek 67 százalékánál fontos döntési szempont, hogy az adott ország milyen eredményeket mutat fel a fenntartható fejlődés tekintetében. Emellett 56 százalékuk gondolja úgy, hogy új környezetvédelmi szabályozás bevezetésével az európai országok vonzóbb befektetési célpontokká válhatnának. Megosztottak azonban abban a tekintetben, hogy az Európai Unió elégséges támogatást biztosít-e a környezetvédelem céljára.

Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára a tanulmány bemutatóján úgy vélekedett, hogy Magyarország versenyképessége nem rossz, de a jövőben a kormánynak reformokat kell végrehajtania a növelése érdekében. Ezért a reformoknak elsősorban az oktatás-képzés fejlesztésére, az adórendszer vállalkozásbarát átalakítására kell összpontosítaniuk. Emellett a bruttó hazai termékhez (GDP) képest növelni kell a kutatás-fejlesztési (K+F) beruházásokat úgy, hogy az arányuk a mostani 0,9 százalékról 2012-re 1,8 százalékra emelkedjék – hangsúlyozta az államtitkár.

Az oktatás-képzés fejlesztése keretében a kormány például szükségesnek tartja a felsőoktatásban a műszaki tudományos végzettségűek számának növelését, a szakképzés szoros együttműködését a vállalkozói szférával valamint az élethosszig tartó tanulás ösztönzését – mondta Egyed Géza. Az államtitkár az adórendszer átalakításáról szólva kiemelte az adóalap-szélesítésének és az adórendszer egyszerűsítésének fontosságát, valamint a GDP- arányos adóteher középtávú csökkentését. Ez utóbbival kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy erre az elkövetkező 1-2 évben biztosan nem lesz lehetőség.

Egyed Géza továbbá kiemelte: erőteljesen növelni kell a kis- és középvállalkozói szektor termelékenységét és foglalkoztatás-bővítő képességét is. Ezzel párhuzamosan úgy kell átalakítani a magyarországi tőkebefektetések háttérszabályozását, lehetőségeit, hogy azok Nyugat-Európához hasonlóan elsősorban a szolgáltató ágazatokba irányuljanak – tette hozzá.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kormány a kis- és középvállalkozások támogatására átfogó stratégiát dolgoz ki, amelyet várhatóan ősszel fogadnak el. Ennek egyik eleme lenne például egy olyan ösztönző, amely az első munkaerő felvételét könnyítené és tenné elviselhetőbbé a kisvállalkozásoknak.