A rendszeres gazdaságpolitikai konzultáció július 18-án lezárt, és az arról készült csütörtökön közzétett dokumentumai szerint a kockázatot abban látják, hogy a költségvetési és a külső hiány még mindig nagy, az államadósság és a külföldi adósság aránya a bruttó hazai termékhez képest valószínűleg magas szinten marad. A kedvező piaci megítélés megfordulhat, különösen, ha a költségvetési és a külső mérleg romlana.

Az elhúzódó alacsony gazdasági növekedés hátráltatja a jövedelemfelzárkózást, és fokozza a sérülékenységet. Az igazgatók megállapították, hogy a magyar GDP bővülési üteme 2005 eleje óta Európa többi országához képest romlott, és ez fokozódott a 2006 közepén megkezdett költségvetési konszolidáció óta. A belföldi fogyasztás és a beruházások várhatóan csak fokozatosan térnek vissza a korábbi szintre. Az igazgatók ugyanakkor "rendületlen kitartásra" ösztönözték a hatóságokat a gazdaságszerkezeti reformok végrehajtásában, hogy javuljon a versenyképesség és a gazdasági növekedés. Üdvözölve egyes költségvetési konszolidációs intézkedések gazdaságszerkezet javító tartalmát, hasonló intézkedéseket sürgettek, hogy a hiánycsökkentés 2009 után is folytatódjon.

Szerencsésnek tartották az adóigazgatás megerősítésére, a közszférában alkalmazottak létszámának csökkentésére, az egészségügyben és az oktatásban pedig a hatékonyság növelésére irányuló intézkedéseket, valamint a rokkantnyugdíj- és a korkedvezményes nyugdíj-rendszer reformjának lépéseit. Azonban még sok a teendő, különösen a kormányzatnak a veszteséges állami vállalatok miatti, előre nem látható kötelezettségei és a társadalom elöregedéséből származó nyomás fényében - állapítja meg a dokumentum.

Az igazgatók a családtámogatási rendszer, a lakástámogatás és a helyi önkormányzatok költségvetési támogatási rendszerének további ésszerűsítését tanácsolták. Bevételsemleges adóreformot szorgalmaztak, amely egyszerűsíti és átrendezi a közvetett és közvetlen adók arányát, illetve a költségvetési fegyelmet szolgáló, költségvetési szabályok és eljárások megalkotását is javasolták.

Megfelelőnek találták az irányadó kamatláb közelmúltbéli mérséklését, hiszen az infláció láthatóan elérte csúcspontját, és az előrejelzési időszak alatt valószínűleg visszatér a céltartományba. A költségvetési politika megerősített hitelessége, valamint a monetáris politikai szándékok bejelentésére történő fokozottabb támaszkodás segíteni fog az irányadó kamat markáns kilengéseinek mérséklésében.

Az igazgatók maguk is megosztottak az árfolyamsáv eltörlésével kapcsolatban, egy részük az eltörlését, másik részük a fenntartását látja célszerűbbnek. Abban viszont egyetértettek, hogy a forint árfolyama nagyjából elfogadható sávba esik. Megállapításuk szerint a pénzügyi szektor általánosságban egészségesnek tűnik, a bankok nyereségesek és jó a tőkeellátottságuk.

Az IMF prognózisa szerint a gazdasági növekedés az idén 2,7 százalékos lesz Magyarországon. Az infláció az év végére 5 százalékra csökken, éves átlagban 7,3 százalék lesz.

A munkanélküliségi ráta az IMF előrejelzése alapján 8 százalékra emelkedik 2007-ben. A beruházások bruttó értéke a GDP 21,8 százaléka lesz.

A valutaalap becslése az idei GDP-arányos államháztartási hiány mértékére 6,3 százalék, míg az adósságállomány eléri a GDP 66,2 százalékát.

A kereskedelmi mérleg 2007-ben a GDP 1,4 százalékát elérő pozitív egyenleggel zárhat, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4,9 százaléka körül lehet. A nemzetközi tartalékok szintje 23,8 milliárd dollárra emelkedik, a bruttó külföldi adósságállomány értéke a GDP 78,8 százalékára mérséklődik.