Monetáris Tanács: nem változott az alapkamat

A döntés megfelel a piaci várakozásoknak. A tanács legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról 7,50 százalékra.

A Monetáris Tanács ülésén meglehetősen egyértelmű döntés született a kamattartás mellett - mondta a hétfői tájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A tanács elé került egy 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat is - felelte egy kérdésre Simor András.

A nemzetközi pénzpiacokon kedvezőtlenebb a helyzet, mint egy-két hónappal ezelőtt, és némileg nőttek a kockázati felárak - magyarázta a döntés hátterét az MNB elnöke. A kamatszint mérséklésére a jegybank közleménye szerint abban az esetben nyílik lehetőség, ha a gazdasági folyamatok arra utalnak, hogy csökken a várakozásokon keresztül tovább gyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak.

A monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy a következő két évet az infláció fokozatos csökkenése, valamint a gazdaság növekedési ütemének lassú emelkedése fogja jellemezni. A nyers élelmiszerek árának emelkedése a korábban vártnál tartósabb inflációs nyomást jelent, ezért a fiskális kiigazítás keresletszűkítő hatása ellenére 2008-ban átlagosan 5 százalékos infláció valószínűsíthető.

A testület továbbra is azt tekinti a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a lassan bővülő belföldi kereslet hatására az infláció 2009-ben 3 százalékra mérséklődik. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a sorozatos kedvezőtlen külső hatások miatt több éven át tartó gyors áremelkedés ne vezessen oda, hogy a várakozások magas szinten rögzülnek.

A legutóbbi előrejelzés óta bizonyosabbá vált, hogy az élelmiszerárak - elsősorban nemzetközi eredetű - inflációja tartós jelenség - áll a közleményben. Utóbbi, az elmúlt időszak energiaár és egyéb kedvezőtlen kínálati oldali sokkjaival együtt olyan környezetet teremt a monetáris politika számára, amelyben a hangsúly a közvetett inflációs hatások elhárítására, a várakozások hűtésére helyeződik.

A belső kereslet lassulása segíthet a közvetett inflációs nyomás féken tartásában, ugyanis a romló értékesítési feltételek miatt a vállalatok kevésbé tudják áremeléssel kompenzálni korábban elszenvedett profitveszteségeiket - állapítják meg. A lanyha kereslet fegyelmező ereje így a béremelések fékezésén, kedvezőtlenebb esetben a foglalkoztatottság csökkentésén keresztül járulhat hozzá a dezinflációhoz.

A monetáris tanács mindenesetre kiemelt figyelemmel kíséri a versenyszféra árazási és bérezési tendenciát. Az árstabilitás elérése szempontjából kulcsfontosságúnak nevezik, hogy a jövő évi béremelések összhangban legyenek a termelékenység növekedésével, valamint az infláció várható csökkenésével.

A nemzetközi pénzügyi piacokon továbbra is érezhető az amerikai jelzálogpiaci problémák nyomán kialakult bizonytalan légkör - jegyzik meg. A közelmúltban a befektetők kockázatvállalási hajlandósága ismét mérséklődött, ami kedvezőtlenül érintette a forinteszközöktől elvárt hozamokat.