A jegybank 2007-ben éves átlagban 7,9 százalékos inflációt vár, szemben az augusztusban prognosztizált 7,6 százalékkal. 2008-ra 5 százalékos átlagos éves drágulást valószínűsít, míg korábban 4,5 százalékot várt, 2009-re pedig továbbra is elérhetőnek tartja a 3 százalékos inflációs célt. Ezzel egyidejűleg a gazdaság növekedési üteme az idén 2 százalék alatt maradhat, majd 2009-re is csak fokozatosan gyorsul 3 százalék fölé – jegyzi meg az MNB.

A jegybank prognózisa szerint az idén a GDP 1,6 százalékkal bővül, szemben az augusztusban várt 2 százalékkal. Jövőre 2,4 százalékos növekedést prognosztizálnak a korábban közölt 2,7 százalékkal szemben, 2009-re pedig 3,4 százalékról 3,2 százalékra csökkentették a növekedés várható ütemét.

Az MNB megállapítja, hogy 2007-2008-ra teljesülhet a konvergencia programban vállalt hiánycsökkenés, úgy vélik azonban, hogy 2009-re ehhez további kormányzati intézkedésekre lehet szükség.

A prognózis az idén 3 százalékos lakossági reáljövedelem csökkenéssel számol, míg jövőre 2,1, 2009-ben pedig 2,4 százalékos növekedést vár.

Az export az idei 15,1 százalékos bővülés után jövőre 11,6, 2009-ben pedig 10,3 százalékkal bővülhet. Az import 2007-2009 között 13,1; 10,3; és 10,2 százalékkal nőhet.

A lakossági fogyasztás az idei 2,1 százalékos visszaesést követően jövőre 0,4, majd az azt követő évben 1,6 százalékkal bővülhet. A novemberi prognózist 250,8 forintos euró árfolyam és 7,5 százalékos alapkamat-szint mellett állította össze a jegybank.

Az indoklás szerint az elmúlt egy évben tapasztalt kedvezőtlen költségsokkok várhatóan nem okoznak tartós inflációs nyomást, mert a gazdaság jóval a kapacitások alatt bővül majd. Ugyanakkor az MNB szerint a korábban vártnál csak lassabb dezinflációra lehet számítani, a vártnál tartósabb nyersélelmiszer árak emelkedése és az elnyújtottabb béralkalmazkodás miatt. Hozzáteszik: augusztushoz képest lassabb dezinflációt indokol a termelői energiaárak korábbiaknál erőteljesebb emelkedése is.

A GDP bővülését illetően az MNB megjegyzi: bár a kormányzati kiigazítás belföldi keresletcsökkentő hatása előretekintve egyre kisebb szerepet játszhat a gazdasági folyamatokban, egyelőre nem látnak markáns fordulópontra utaló jeleket a konjunkturális adatokban. Hosszabb távon a külső konjunkturális környezet kedvezőtlenebb alakulása korlátozhatja a felívelés ütemét – figyelmeztetnek.

Az MNB összességében az inflációban felfelé, míg a gazdasági növekedés ütemét illetően lefelé mutató kockázatokat érzékel az alappályához képest.

Véleményük szerint az alappályánál magasabb infláció irányába mutathat, ha az egy éve tartó költségsokkok az inflációs várakozások tartós emelkedését okozzák. Emellett lehetségesnek nevezik, hogy a vállalati szektor az elmúlt időszakban bekövetkezett profitromlását az árak emelésén keresztül nagyobb arányban képes korrigálni. Ez a forgatókönyv különösen akkor elképzelhető, ha a gazdasági kapacitások az elmúlt néhány évben már lassabban bővültek, mint azt az alappályában feltételezik, s így a jelenlegi gazdasági lassulás a vártnál kisebb kibocsátási rést okoz.

Az alappályánál alacsonyabb inflációt eredményezhet ugyanakkor, ha a jelzálogpiaci válság másodlagos hatásai miatt a vártnál erőteljesebben mérséklődik az európai konjunktúra, és erőteljesen csökkenő trendbe fordulnak a világpiaci nyersanyagárak. Ebben az esetben a magyar gazdasági növekedés üteme is jelentős mértékben elmaradhat az alappályában feltételezetthez képest – áll a jelentésben.