Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A magyar mezőgazdaság más ágazatai számára is precedens értékű lehet, ha az almatermelők és -feldolgozók között létrejön egy minimumár-megállapodás a továbbiakban - mondta Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója.
Az érdekképviseleti vezető azt követően fogalmazta meg véleményét, hogy hétfőn éjszaka a magyar gazdák megbízottai Lengyelországba utaztak Jakab István, a Magosz elnökének vezetésével, hogy egyeztessenek az alma felvásárlási árával kapcsolatban a lengyel termelőkkel.
Budai Gyula elmondta: a magyar almatermelők delegációja kedden találkozik a Lengyel Parasztszövetség megbízottaival, köztük a szervezet vezetőjével is. A magyar termelők szorgalmazzák, hogy közös álláspontot alakítson ki a két szervezet az alma felvásárlási árával kapcsolatban. Ennek azért van jelentősége a Magosz szövetségi igazgatója szerint, mert a magyar feldolgozók a lengyel átvételi árakat irányadónak tartják.
Budai Gyula jelezte: várhatóan szerdán vagy csütörtökön folytatódnak az egyeztető megbeszélések - ismét Gráf József agrárminiszter közvetítői közreműködésével - a magyar almafeldolgozók és -termelők megbízottai között. Az almatermelők azt szeretnék elérni, hogy az ipari, azaz a léalma kilójáért nettó összegben 30 forintot - vagyis 12-13 eurócentet - fizessenek nekik a feldolgozók.
Szakértői becslések szerint Magyarországon az idén 500 ezer tonna körüli almatermés várható. Tavaly a fagykár miatt mintegy 350 ezer tonna volt a termés. Az idei mennyiség mintegy 60 százalékát az észak-magyarországi régióban - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - szedik le a fákról. Az össztermés 30-40 százaléka étkezési alma, a többi ipari minőségű. Egy kilogramm alma-sűrítmény előállításához 8-9 kilogramm alma szükséges.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.