szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Üdvözölte pénteken az Európai Bizottság, hogy a világ vezető nemzetközi befektetési és hitelintézetei több mint 24 milliárd eurós, közös finanszírozási programot állítottak össze a kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére.

José Manuel Barroso, a bizottság elnöke, valamint Joaquín Almunia pénzügyi biztos elégedetten értesült arról, hogy a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az Európai Beruházási Bank (EIB) egyesítette erőit - mondta sajtótájékoztatón a bizottság egyik szóvivője.

„Minden érintettnek úgy kell eljárnia, ahogy az felelősségéből következik” – fogalmazott Amelia Torres. Emlékeztetett arra, hogy az unió tavaly 25 milliárd eurósra emelte a fizetési mérleget illető szükséghelyzetekre fenntartott alap összegét, és abból Magyarország 6,5 milliárd, Lettország 3,1 milliárd eurót kapott. Kérdésre válaszolva közölte, hogy jelenleg nem készítenek elő ilyen jellegű további folyósítást egyetlen tagországnak sem. Román tisztségviselők ugyan jelezték, hogy esetleg szükségük lehet ilyen támogatásra, de hivatalos kérés nem érkezett Brüsszelbe – tette hozzá Torres.

A szóvivő riporteri kérdés nyomán kitért arra is: Magyarországtól sem érkezett olyan hivatalos kérés, amely a kelet-európai gazdaságok – bankok és vállalatok – megsegítését célzó, 180 milliárd eurós gazdasági-pénzügyi csomagra irányulna. A kérdésfeltevő arra utalt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban – sajtóbeszámolók szerint – európai stabilizációs és integrációs program szükségességéről beszélt, amely kiterjedne a kormányok rövid távú finanszírozására, a magánadósságok átstrukturálására, a bankok újratőkésítésére, a vállalatok likviditásának biztosítására.

Az EU soros cseh elnöksége is úgy nyilatkozott a nap folyamán, hogy ilyen magyar felvetésről nem várható döntés a vasárnapi rendkívüli EU-csúcstalálkozón.

Az Európai Bizottság péntek déli sajtótájékoztatóján újságírók szóba hozták, hogy Thomas Mirrow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Le Figaro című francia napilapban megjelent nyilatkozatában úgy vélekedett: a csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros összegben lesz szükségük támogatásra, és hogy ehhez az igényhez képest a most összeállított csomag nagysága eltörpül. Amelia Torres ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az, hogy jelenleg – tudomása szerint – nem dolgoznak további támogatási csomagokon, nem jelenti azt, hogy az unió a maga részéről nem is kíván semmi többet tenni a jövőben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

EBRD elnök: 350 milliárd dolláros támogatás kéne Kelet-Európában

A csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros összegben lesz szükségük támogatásra, erősítette meg az elemzők számításait Thomas Mirrow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Le Figaro című francia napilapban pénteken megjelent nyilatkozatában.

MTI Gazdaság

Nemzetközi mentőöv Kelet-Európának

Két éven át összesen majdnem 25 milliárd eurót kölcsönöznek a közép- és kelet-európai országok pénzintézeteinek és vállalatainak a világ fejlesztési bankjai, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) vezetésével és részvételével.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Itt a várt bejelentés: Kelet-Európa 24,5 milliárd eurót kap

Két éven át összesen 24,5 milliárd eurós közös finanszírozási programot állítottak össze a kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére a világ vezető nemzetközi befektetési és hitelintézetei, köztük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely a maga részéről pénteken Londonban hivatalosan bejelentette a kezdeményezést.

MTI Gazdaság

Economist: ha Kelet-Európa elbukik, magával ránthatja az EU-t

Kelet-Európa esetleges összeomlása nyomán gyorsan kérdésessé válna az EU egészének jövője is - írta pénteki elemzésében a The Economist, amely szerint a gyorsított euróövezeti felvétel a kis balti gazdaságok esetében járható út lehet, a nagyobb közép-európai országok számára azonban nem.