szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Jelentős vásárlóerő visszaesést okoz, ha a most adómentesen adható étkezési és egyéb adómentes utalványok felét megadóztatják, ez pedig tovább mélyítheti a válságot – közölte Balázs Krisztián, az utalványforgalmazással foglalkozó Accor Services Magyarország Kft. marketing igazgatója.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára a kormányülést követő tájékoztatón azt mondta, hogy a kormány elképzelése szerint a most adómentesen adható néhány természetbeni juttatás felét adóztatnák meg. A béren kívüli juttatások közül egyebek között az üdülési csekkeknél és az étkezési hozzájárulásnál az adómentes feletti részre 62 százalékos munkáltatói szja-t, és az így megnövelt alapra kivetett 27 százalékos járulékot kell befizetni - ismertette az államtitkár.

A 12 000 forintos melegétel utalvány juttatása az új szabályok szerint a munkáltatónak 18 344 forintba kerülne, míg ugyanez munkabérben kifizetve, mintegy 25 000 forint az összes közteherrel együtt.

Balázs Krisztián szerint már az adóztatás tényének is elriasztó hatása van, korábbi felmérések szerint a most bejelentettnél jóval kisebb, a 11 százalékos eho 2008-as tervezett bevezetése kapcsán készült felmérés szerint a munkáltatók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem adna étkezési utalványt alkalmazottainak.

Étkezdei kínálat. Búcsu a jegyektől
© hvg.hu
A Kopint-Tárki március közepén végzett, a teljes juttatás megadóztatásáról szóló vizsgálatát előzetes eredményeit ismertetve a marketing igazgató elmondta: az adatok alapján az látható, hogy bármilyen, cafetéria elemet érintő adóterhelés a munkaadók közel 50 százaléka esetében úgy jelentkezik, hogy nem adja a továbbiakban a juttatást és ezt bérként sem konvertálja át. A kutatás, amely a teljes összeg megadóztatásának hatását vizsgálta, azt mutatja hogy 100 milliárd forint vásárlőerő teljesen kikerül a piacról, felerősítve a gazdasági recessziót, a kapcsolódó 16-17 milliárd forint áfa sem kerül befizetésre. A számítások szerint közvetetten vagy közvetve kapcsolódó mintegy 10 000 munkahely veszélybe kerülhet és mintegy 12 milliárd forint vendéglátói becsült adó- és járulékbefizetés sem jelenik meg a költségvetésben. Balázs Krisztián úgy becsüli, hogy a szakmai utalvány forgalmazók éves kibocsátott forgalma 180-200 milliárd forint.

A környező országok példáján az látható, hogy gazdasági válság idején is növelik az utalványokban megtestesülő és adómentességet élvező vásárlóerőt, mert a munkaadók számára költséghatékony megoldás a munkaerő megtartására, a költségvetés számára a felhasználás biztos áfa-bevételt generál, a munkahelyek tekintetében biztosan áll mögötte munka-intenzív szolgáltatás, a költségvetés számára a befektetések segítik a költségvetési hiány finanszírozását, a vásárlőerő felhasználása elsősorban hazai termékben, hazai munkahelyen történik. A vállalati szférában jelenleg 1,5 millió munkavállaló részesül hidegétel utalvány és 1 millió munkavállaló melegétel utalvány juttatásban.

Az étkezéshez kapcsolódó adómentes juttatások a bruttó átlagkeresetek mindössze 4-6 százalékát képviselik, ez jelenleg az EU középmezőnyét jelenti, ahol Románia és Bulgária 15 százalék feletti szinttel vezetik a listát. A munkavállalók 65 százaléka fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, ami számos étterem napi bevételének akár 60 százalékát és foglalkoztatási biztonságát szavatolja.

Nemzetgazdasági szinten 2007-es adatokat figyelembe véve a legalább 5 főt foglalkoztatott vállalkozások létszámbővülése 1,8 százalék, míg a vendéglátásban érdekelt szakágazaté 12 százalék. A cafetériához kapcsolódó éves juttatások összege 200-250 milliárd forint között van, ami teljes egészében számlázott forgalom keretében megjelenő vásárlóerő.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

GKI: emeljék a meleg étkezési jegyek adómentes értékét

A hideg étkezési utalványok 6000 forintos adómentes értékének megtartását, esetleg 7000-re emelését, illetve a meleg utalványok esetében 12 ezer forintról 13-14 ezer forintra növelését javasolja a GKI Gazdaságkutató Zrt., ami számításik szerint 3-4 milliárd forintos többlet költségvetési terhet jelentene az ideihez képest - mondta Ádler Judit, a GKI kutatásvezetője.