hvg.hu: A válság miatt jelentősen esett a kőolaj iránti globális kereslet, amit az alacsony árak is jól tükröznek. A mi régiónkban a krízis hatásai hogyan jelennek meg az üzemanyagpiacon?

Erényi Balázs: Az olajipari termékek piacán a régió egészét erőteljesen érinti a válság, de a különböző földrajzi területeket, illetve vásárlói szegmenseket különbözőképpen. Érdekes módon a mi üzleti régiónkban leginkább Csehországban érzünk nehézségeket, pedig a makrogazdasági adataikat tekintve éppen a csehek tűnnek a legstabilabbnak. Ez azonban az üzletmenet jellegéből fakad, mert ott jelentős arányú más hálózatok és nagyfogyasztók kiszolgálása, amelyeknek csökken a kereslete. Az ipari termelés visszaesése különösen erősen érezteti hatását. A magánautósoknál a visszaesés nem jelentős, s ez általánosan kimondható egész Európára, benne Közép-Európára és Magyarországra is. A nagyobb vállalkozások, elsősorban a termelő vállalkozások visszaesése viszont jól látszik. Indokolatlan volna, ha pánikreakcióink lennének, de megfontoltan készülünk arra, hogy a munkanélküliség növekedésével a magánfogyasztók kereslete is csökkenni fog.

Erényi Balázs. A Shell az egész régiót sikeresnek tekinti © Stiller Ákos

E. B.: Európában sehol sem érzékelhető, hogy a magánemberek elkezdték volna jelentősen visszafogni az üzemanyag-vásárlásaikat. Nem látszik, hogy változtattak volna a szokásaikon, s ne indulnának el oda autóval, ahová eddig is kocsival jártak. Nagyon hasonló tendenciákat lehet észlelni, mint a korábbi gazdasági visszaesések idején. A gázolajforgalom a GDP-termelés vagy az ipari termelés alakulásával korrelál, míg a benzinforgalom a belföldi fogyasztás, kiskereskedelmi forgalom, élelmiszeripar trendjeihez igazodik. Az a tapasztalatunk, hogy az autózást az emberek nem nagyon szeretik feladni, azaz a fogyasztási hierarchiában az üzemanyag-fogyasztás elég előkelő pozíciót foglal el. Van egy másik tényező is: az ár. A kőolajár esése miatt (még akkor is, ha a forint gyengülése ennek ellene dolgozik) az üzemanyagok relatíve olcsóbbak lettek, s így a fogyasztók elfogadhatónak ítélik, amennyit üzemanyagra kell költeniük.

hvg.hu: Ez azután is így lesz, ha bevezetik a kormány által kilátásba helyezett magasabb jövedéki adót?

E. B.: A jövedéki adó tervezett megemelése semmilyen üzleti lépést nem generál, mert számunkra ez egy átmenő tétel. Egyébként nem valószínű, hogy jelentősen befolyásolná a forgalmat. Ha előírják, hogy emeljük meg a magasabb adótartalom miatt a termékek fogyasztói árát, akkor azt megtesszük, s az adót befizetjük. Persze, ha emiatt a szomszédos országokhoz mérten jelentős árkülönbség alakul ki, akkor megindulhat az üzemanyag turizmus, amire már volt példa. Ám ez most éppen fordítva működik, de nem az adó, hanem a gyenge forint miatt, s így Szlovákiából megéri átjönni ide, Lengyelországba vagy Csehországba tankolni. A forint gyengülése most már felfelé nyomja az árakat, amit az alacsony olajár még némileg ellensúlyoz.

hvg.hu: Az olajipari vállalatok nyilván sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a szárnyaló olajár idején, akárcsak egy évvel ezelőtt is. A válság miatt forgalom- és áresés milyen lépések megtételére kényszerítik a Shellt és versenytársait a régióban? Esetleg feladnak piacokat, vagy éppenséggel felvásárolják versenytársaikat, új – válságos időkre kidolgozott – üzletpolitikát vezetnek be?

E. B.: A kiskereskedelemben hosszú távú beruházások vannak. Aki benzinkutat épít, az tizenöt-húsz éves távlatban számol, hiszen a megtérülésre tíz évnél korábban nem lehet számítani. Ebben a hosszú időszakban vannak jobb és rosszabb periódusok. Azaz egy válság nem jelenti, hogy automatikusan másfajta üzletpolitikát kellene folytatni. Bizonyos költségeket, mondjuk a marketingkiadásokat mérsékelni lehet, vagy érdemes a működési költségeken szorítani, de nem drasztikusan. Szigorúbb lépésekre más helyeken lehet szükség. Például az euroShell üzemanyagkártya programban a partnerek nehézségei miatt, meg kellett változtatni a hitelezési gyakorlatunkat, szigorítani kellett a hitelfeltételeket. De az ilyenfajta intézkedések semmiképpen sem jelentenek stratégiai változásokat. Extrémen kritikus helyzetekre nem is készülünk, mert lehet ugyan mindenféle apokaliptikus forgatókönyveket felállítani, de ezek bekövetkeztére ebben a pillanatban semmi sem utal. Így inkább előre tekintünk. A magyar állam helyzete ugyan nehéz, ami nyilván szoros összefüggésben van reálgazdasággal, de azért működik Magyarországon számtalan sikeres vállalat, sok erős multinacionális cég, amelyek régiókban és nem országokban gondolkodnak. Ha a Shell esetét vesszük, akkor csak Magyarországon van majd 200 jól működő benzinkutunk, s ez a szám hamarosan 250-re bővül. A vállalat egyébként az egész régiót sikeresnek tekinti. Ha államcsőd vagy valami más jelentős esemény ezt megváltoztatja, akkor az értékelés is nyilván változik. De a cég felső vezetéséből származó információk nem arról szólnak, hogy Magyarországot leírták volna.

hvg.hu: A napokban megállapodtak a Tescóval, hogy a kiskereskedelmi lánc 51 benzinkútjának üzemeltetését átveszik. Nyilván erre a bővülésre utalt az imént. Ezek szerint ez nem a válság okozta piacátrendeződés következménye?

E. B.: Az a célunk, hogy nyereségesen növekedjünk, s a Tesco kutak bérbevételének is ez az oka. Az már korábban kiderült, hogy Magyarországon a kiskereskedelmi üzletágat nagyon sikeresen tudjuk menedzselni, sikeres termékeink vannak, így logikus volt ez a lépés. A Tesco pedig alighanem úgy érezte, hogy nem éri meg a továbbiakban a hálózatukat saját maguknak fenntartani. Mi viszont kiszámoltuk, hogy nekünk rentábilis ezekkel a kutakkal bővíteni a hálózatunkat. Mások is így gondolkodhattak, hiszen az üzemeltetési jogot a többi piaci szereplővel való versenyben nyertük el. Ezeknél a kutaknál nagyon fontos szempont, hogy fenn tudjuk tartani az olcsóságukat, hiszen a Tesco áruházak parkolójában épültek. Oda pedig olyan vásárlók mennek, akik az árelőnyöket fontosnak tartják. Ezt muszáj figyelembe vennünk. A kutjaink árszabása eddig sem volt egységes. Van, ahol drágább az üzemanyag (például az autópályákon), s van, ahol olcsóbb. Ebbe a rendbe illeszkednek be az újonnan üzemeltetésbe vett töltőállomások is. Mivel azonban ez nem egy felvásárlás, hanem együttműködés, ezért bizonyos sajátos marketingelemek is megjelennek majd ezeknél a kutaknál. De több részletet csak ezután dolgozunk ki, hiszen még a Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia az egyességet.

Az elnök egy régi töltőpumpával. A kiskereskedelemben hosszútávú beruházások vannak © Stiller Ákos

E. B.: Területre, lakosságra vagy fogyasztásra vetítve Magyarországon több benzinkút van, mint Németországban, Ausztriában, Lengyelországban vagy Csehországban. Magyarország volt ugyanis az első a térségben, ahol megindult a verseny, s volt olyan időszak, amikor tizenhárom nemzetközi cég küzdött a benzinkút telkekért. Talán emiatt épült az optimálisnál valamivel több töltőállomás. Az utóbbi időben már csak azokon a helyek építettek, ahol fehér foltok maradtak, például az új autópályák mentén. A nagyvárosok már régen telítettek, a kisvárosokban már csak egy-egy helyen adódnak lehetőségek, maradt pár eldugott zúg vagy olyan új lakóövezetek jönnek létre, ahol indokolttá válik a beruházás. Nagy növekedés azonban már a kutak számában nem várható. A magyar gépkocsipark futásteljesítménye viszont nem annyival rosszabb, mint amennyivel kevesebb az ezer főre jutó gépkocsik száma a nyugat-európai országokhoz, de például Csehországhoz is mérve. Nálunk egy átlagos családban kevesebb az autó (általában egy kocsit használnak), de az a jármű viszonylag sokat fut. Ez persze azt is mutatja, hogy a magyar piacon még igen jelentős fejlődési lehetőség van. Ezt a potenciált jelentősen javította, hogy itt sok autópálya épült, azaz sokfelé gyorsan el lehet jutni gépkocsival, s ezt az emberek igyekeznek is kihasználni. Ez hatalmas versenyelőny Lengyelországgal vagy Szlovákiával szemben, ahol elmaradtak ezek a beruházások, s nehezebb autózni. Ezért itt az olajipari termékek piacának növekedési potenciálja nagyobb.

M. Z.