Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Michal Dybula, a BNP Paribas bankcsoport közép-európai közgazdásza a Monetáris Tanács bejelentése után azt mondta: a magyar gazdaságban érvényesülő, százalékosan kétszámjegyű szinthez közelítő negatív kibocsátási rés miatt egyébként is megvan annak a kockázata, hogy mínuszba süllyed a maginflációs ráta.
A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető növekedési potenciál és a várt tényleges GDP-növekedés különbségét méri negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést elemzői körökben általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban erőteljes dezinflációs tényező.
A BNP Paribas térségi szakértője szerint ebben az inflációs és növekedési környezetben az MNB-nek akkor is kamatot kellene csökkentenie, ha az a forint további gyengülését okozná.
Az elemző szerint „a legrosszabb, ami történhet”, hogy a depresszív reálgazdasági adatokhoz negatív maginflációs számok járulnak. Szerinte ezt a kombinációt különösen azok szenvednék meg, akikre nagy adósságteher nehezedik (mivel a defláció növeli az adósságszolgálat reálköltségeit).
Ugyanezt emelték ki az MNB hétfői kamatdöntése után a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői. A ház szerint a súlyos recesszióval és feszes költségvetési politikával jellemzett magyarországi makrokörnyezetben valós a defláció kialakulásának kockázata 2010-ben, ha nem csökken jelentős mértékben a jegybanki alapkamat.
A BoA-ML londoni elemzői szerint ha nem lenne tényező a gyenge forintárfolyam, a magyarországi jegybanki kamatszint zéró és 2,0 százalék között lehetne a jelenlegi 9,50 százalék helyett.
A cég alapeseti előrejelzése az, hogy változatlan árfolyamkörnyezet esetén is 2,75 százalékponttal csökken az idén az MNB alapkamata, 6,75 százalékra, de a forint erősödése esetén „ennél sokkal nagyobb” pénzügypolitikai enyhítés is lehetségessé válna.
A Bank of America-Merrill Lynch elemzői is kiemelték a negatív kibocsátási rés hatását. Jóllehet ez a cég nem számol kétszámjegyű magyarországi negatív kibocsátási rés kialakulásával - a növekedési potenciálhoz mérve mínusz 6,5 százalékos mélypontot jósol 2009-re -, a ház szakértői szerint azonban már a jelenlegi, mínusz 2 százalékra tehető rés is érezhető hatással van az inflációra.
Londoni elemzők szerint a defláció kockázata az euróövezeti gazdaságban is jelen van. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő által épp a múlt hét végén erről kiadott elemzés szerint ahogy az európai recesszió súlyossága mind egyértelműbbé válik, úgy növekszik annak a kockázata, hogy „a dezinfláció deflációvá alakul át” az európai gazdaságokban.
Az S&P szerint a meredeken csökkenő infláció gyorsuló vásárlóerő-növekedést eredményezett ugyan 2008 második felében és az idei első negyedévben, a fogyasztásban azonban ez nem jelent meg, mivel a recessziós félelmek miatt – de főleg az ingatlan- és értékpiaci árfolyamzuhanások keltette vagyonvesztési érzet hatására – az európai fogyasztók a többletet nem költötték el, hanem megtakarították. Ezt jelezte, hogy az euróövezetben tavaly 1,5 százalékkal kisebb volt a kiskereskedelmi értékesítés, mint tavalyelőtt.
A defláció a meglévő adósság reálköltségeinek növekedése mellett azért is veszélyes jelenség, mert a kialakuló deflációs várakozás – az árak hosszú távú további csökkenésének valószínűsítése – miatt a fogyasztók halasztják vásárlásaikat, ami további mélyíti a defláció elsődleges okát, vagyis magát a recessziót.
