szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A transzparencia hiányát kifogásolta az OTP Banknak és az FHB Jelzálogbanknak nyújtott hitelcsomag kapcsán Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke a közszolgálati televízió Az este című csütörtöki műsorában.

Veres János pénzügyminiszter szerdán este jelentette be, hogy az állam az OTP-nek több mint 400 milliárd forint, az FHB-nak pedig 120 milliárd forint hitelt nyújt, aminek révén a belföldi vállalati és lakossági hitelezést szeretnék élénkíteni. A hitel a bankok devizalikviditását bővíti, és enyhíti azt a versenyhátrányt is, ami abból fakad, hogy a két magyarországi székhelyű hitelintézetnek nincs külföldi anyabankja, amely forrást biztosíthatna számukra.

Felcsuti Péter azt mondta: örömmel tölti el, hogy a szektor két jelentős tagját hitellel segíti az állam; nagy összegű hitelről van szó, nagyon kedvező feltételekkel, amiért cserébe azt várják, hogy a pénzt a magyar gazdaságba forgassák. A döntés transzparenciája azonban megkérdőjelezhető, ami nem az első eset. Egy ilyen tranzakció nem az állam ügye, nem lehet nem normatív módon végrehajtani, meg kell hirdetni, és minden bank számára hozzáférhetővé tenni, függetlenül attól, hogy külföldi vagy nem külföldi telephelyű - hangsúlyozta a szakember.

A bankszövetség elnöke hasonló kifogást fogalmazott meg tavaly novemberben, a 600 milliárd forintos bankmentő csomag első változata kapcsán is, amikor még azt tervezték, hogy a garanciát és a tőkejuttatást csak egy meghatározott kör - a 200 milliárd forint feletti szavatoló tőkéjű hitelintézetek - számára teszik hozzáférhetővé. A feltételnek három bank felelt volna meg, az elképzelés végül módosult.
 
A bankok egyoldalú szerződésmódosításának korlátozásáról - az erről is rendelkező törvényt hétfőn fogadta el a parlament - elmondta: bizonyos típusú hiteleknél, így a személyi és a fogyasztási kölcsönöknél nem kifogásolják az ingyenes előtörlesztést, csak a jelzáloghitelek esetében. Az utóbbiak ugyanis 25-30 éves hitelek, amelyeket hosszú lejáratú forrásokból refinanszíroznak a bankok. Felcsuti szerint el kellene gondolkodni azon, hogy miért díjköteles a jelzáloghitelek előtörlesztése a világon mindenhol. A törvény különbséget tesz a jelzáloglevéllel finanszírozott és egyéb jelzáloghitelek között, ez ellen tiltakoznak a kereskedelmi bankok.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azon törekvését, hogy legyen összehasonlítható a kereskedelmi bankok hiteltermékeinek az ára, és abban minden költségelem szerepeljen, Felcsuti nem kifogásolta, bár szerinte ez szakmailag nem könnyen megoldható feladat. Hangsúlyozta: a transzparencia a kereskedelmi bankokra is kötelező.

Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy az ügyfelek legnagyobb része nem tud mit kezdeni azokkal a kifejezésekkel, amelyekkel a bankok megmagyarázzák, hogy miért akarják egyik vagy másik önköltségi elemet növelni, ezért nem biztos, hogy az a jó megoldás, hogy az ügyféllel kötött szerződésbe "beleszuszakolnak" mindenfajta előírást.

Talán jobb megoldás lenne, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a GVH, a bankszövetség és mások megállapodnának valamilyen normarendszerben arról, hogy mikor jogos vagy nem jogos az áremelés, s a felügyelet lehetőséget kapna arra, hogy az ügyfelek érdekében vizsgálja a bankok áremelési gyakorlatát, és ha rendellenességet lát, szankcionáljon - vélekedett Felcsuti.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Gazdaság

A Soros Fund támadta meg az OTP-t - Soros szabadkozik

A Soros Fund Management állt az OTP Bank 2008. október 9-én történt megtámadása mögött. Akkor az alap a részvények esésére játszva hatalmas megbízást adott az OTP-részvények eladására, „shortolt”, ezzel a részvények 22 százalékot estek egyetlen napon. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint 675 ezer amerikai dolláros árbevételük lett. A kiszabott félmilliárd forintos bírságot, ha bíróságon nem támadják meg, 30 napon belül kell megfizetni.

Economist: 40 százalékkal is zuhanhat Kelet-Közép-Európában a GDP

Economist: 40 százalékkal is zuhanhat Kelet-Közép-Európában a GDP

Orbán lényegében ismét különleges felhatalmazást kér

Orbán lényegében ismét különleges felhatalmazást kér

Az éttermek fele zárva maradt Budapesten

Az éttermek fele zárva maradt Budapesten