Bosznia 400 millió eurós IMF-hitelkeretet kaphat

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) első lépésben 400 millió eurós készenléti hitelkeretet szán Boszniának, erről kezdett tárgyalásokat kedden a nemzetközi pénzintézet küldöttsége Banja Lukán.

  • MTI MTI
Bosznia 400 millió eurós IMF-hitelkeretet kaphat

Bosznia kvótája az IMF-nél 200 millió euró, amelyet egy évre a duplájára emelhetnek. - A szerződés első évében legfeljebb 400 millió eurós hitelkeretről lehet szó. Ha két évre kötünk megállapodást, akkor ennek a kétszeresére bővülhet a keret - mondta az IMF küldöttségvezetője, Costas Christou hírügynökségeknek. 

Bosznia az után fordult az IMF-hez, hogy az idei első negyedévben visszaesett a termelés és az export, a költségvetés bevételei pedig csökkentek. Kemal Kozaric, a központi bank kormányzója április elején úgy nyilatkozott, hogy az országnak nagyjából egymilliárd eurós hitelkeretre lenne szüksége. Az IMF-küldöttség a Boszniai Szerb Köztársaság illetékeseivel kezdte meg a tárgyalásokat. A jövő héten a boszniai Muzulmán-Horvát Föderáció vezetésével folytatnak megbeszéléseket. 

Az utóbbi időben megszigorított költségvetési politikának és a privatizációs bevételeknek köszönhetően a Boszniai Szerb Köztársaság pénzügyi helyzete viszonylag szilárd. A Muzulmán-Horvát Föderációban a helyzet nehezebb, mert a költségvetést megterheli az 1992-1995 közötti háború veteránjainak és a hadiözvegyeknek folyósított ellátás. 

A boszniai központi bank korábbi, optimista előrejelzésében még 3,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt az idei évre, a jelenleg érvényes előrejelzés szerint azonban visszaesés várható. Tavaly a GDP 14,6 százalékát tette ki a kereskedelmi mérleg hiánya, a munkanélküliség pedig 23 százalékot ért el.

Előrejelzések szerint a volt Jugoszlávia tagköztársaságai mind recesszióra számíthatnak idén. Szerbia már megállapodott az IMF-fel 3 milliárd eurós hitelkeretben, Montenegróban és Macedóniában mérlegeli a kormány a tárgyalások megkezdését.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.