szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az ezredforduló és 2007 között a lakástámogatási pályázatok meghirdetése esetleges volt, a meghirdetésre vonatkozó miniszteri döntéseket nem dokumentálták, a támogatás révén elérhető célokat a kormányok nem számszerűsítették, s a teljesülésüket nyomon követő monitoringrendszert nem alakították ki - összegezte a magyar lakástámogatási politika hét évnyi teljesítményét az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Az ÁSZ jelentése - amely a 2000 és 2007 közötti lakástámogatási rendszer hatékonyságának ellenőrzésére irányult - rámutatott: a lakástámogatási rendszerben 2000 után fordulat következett be azzal, hogy az akkori kormány új lakás építéséhez és vásárlásához, valamint a használt lakás vásárlásához kamatkedvezményt biztosított, majd 2001-ben a kialakított támogatási rendszert kibővítette.

A költségvetés lakáscélú kiadása a vizsgált időszakban összesen 1469 milliárd forint volt. A lakáscélú támogatásokra fordított költségvetési kiadások növekedő tendenciát mutattak, mivel a 2000. évi 50 milliárd forintról 2008-ra 186 milliárd forintra emelkedtek.

A vizsgált időszakban a kormányprogramok, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a konvergencia program általános lakástámogatási célkitűzéseket tartalmaztak ugyan, de teljes körű, a lakástámogatási rendszer számszerűsített céljait magában foglaló nemzeti lakáspolitikai program nem készült. A lakástámogatási rendszer működését, a lakáspolitikai célkitűzések megvalósulását, a megtett intézkedések, változtatások hatásait a kormányok nem értékelték átfogóan.

A lakáscélú támogatásokat szabályozó kormányrendeletet 2001. február és 2008. június között 25 alkalommal módosították, ami nem segítette a lakástámogatási rendszer kiszámíthatóságát, kezelhetőségét. A szabályozás változtatásai során 2003-tól a támogatási rendszer teljesítményét csak a költségvetési kiadások nagyságával mérték a kormányok - húzta alá az ÁSZ.

Az Állami Számvevőszék arra kéri a kormányt, hogy határozza meg a lakástámogatás számszerűsített célkitűzéseit és intézkedjen azok végrehajtásáról, a devizahitelezéshez kapcsolódó állami kezességvállalás fenntartását pedig vizsgálja felül. Emellett írja elő az állami támogatások számítását és elszámolását végző hitelintézeti informatikai rendszerek külső szakértő általi kötelező auditálását, valamint követelje meg a pályázati típusú támogatások lebonyolításának ütemezett, átlátható és dokumentált végrehajtását, továbbá a programok hasznosulásának rendszeres értékelését.

Az 2000-től bevezetett lakástámogatási rendszer célja új lakások építésével és a használt lakások felújításával a lakhatás minőségének javítása, valamint a bérlakás állomány növelése volt, ami az ellenőrzött időszakban alapjaiban nem változott. A támogatási rendszer rövidtávú (2000-től 2003-ig) céljai teljesültek, a meghozott intézkedések 2004-ig a lakásépítések számának emelkedését eredményezték. Az államilag támogatott lakáscélú hitelek száma és összege 2003-ig emelkedett, majd 2008-ra az összes engedélyezett hitelállományon belül a számuk 10 százalékra, értékük 8,6 százalékra csökkent.

A lakástámogatási kiadások 2000 és 2003 között egyre növekvő terhet jelentettek a költségvetés számára, ezért 2003-ban szigorításokat vezettek be (szűkítették az igénybevevői kört és csökkentették a kamattámogatás mértékét), ami a lakásépítések és vásárlások számának mérséklődéséhez vezetett.

A lakáshitelezésben 2004-től a devizahitelek előretörése volt jellemző, amiben szerepet játszott, hogy 2003-ban megváltozott a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás alapja és mértéke, aminek következtében megnőtt a támogatott hiteleknél az ügyfél által fizetendő kamat. Az ÁSZ rámutat: az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizahitelekkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamattámogatási rendszer nem volt versenyképes és nem nyújtott érdemben támogatási lehetőséget a lakást szerzők többsége számára.

A lakásépítési kedvezmény összege 2000 és 2007 között három alkalommal, az inflációt meghaladóan emelkedett, az új lakást vásárlók és építők döntését azonban érdemben nem ez befolyásolta, hanem jövedelmi helyzetük, valamint a kedvező devizahitel lehetőségek. Ennek ellenére a meglévő gyermekek után igényelhető lakásépítési kedvezményt az új lakást vásárlók és építők igénybe vették.

A pályázati típusú lakástámogatási rendszernél a kilenc pályázati lehetőségből négyet 2003 óta (bérlakás állomány növelése, közművesített telkek kialakítása, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok felújítása, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése és teljes felújítása), egyet (városrehabilitáció) pedig 2004 óta nem hirdettek meg, holott arra a jogszabály folyamatosan lehetőséget biztosít. A lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása program folyamatosan élt, 2007 kivételével minden évben volt pályázati kiírás.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

Csak alacsonyabb kamatok mellett rendezhető át a lakástámogatás

Amennyiben a hitelek kamatai 5 százalék alá esnének, a költségvetésben felszabadulna a lakáshitelek kamattámogatására fordított évi 150 milliárd forint, amelyből a magántulajdonú lakások vásárlása helyett a lakhatást lehetne támogatni - mondta Horváth Csaba a parlament gazdasági bizottsága lakásügyi albizottságának elnöke, a Társaság a lakásépítésért egyesület kerekasztal beszélgetésén szerdán Budapest.

MTI Itthon

Változhat a lakástámogatási rendszer

Eltörölnék vagy 35 évről 40-re emelnék a lakástámogatás korhatárát, a módosítások tavasszal kerülnének az Országgyűlés elé - írta a hétfői Világgazdaság.

HVG Itthon

Lakástámogatások felfüggesztése

„Szocpol már csak júliusig” – így hirdeti egy szemfüles vállalkozó a világhálón családi lakóparkját, remélve, hogy üzletet csiholhat a napokban bejelentett kormányzati megszorításokból. Kampányával aligha marad egyedül, piaci becslések szerint ugyanis a tavaly átadott 34-36 ezer új lakás 20-30 százaléka üresen áll, vagyis csaknem 10 ezer ingatlan vár vevőre. Sok fejlesztőnek nem jönne tehát rosszul, ha vételi rohamot generálhatna a megszűnő lakástámogatásokra alapozva.

Kevesnek áll jól a videóhívás, egyre többen mennek plasztikai sebészhez

Kevesnek áll jól a videóhívás, egyre többen mennek plasztikai sebészhez

Havazás jöhet a Dunától keletre

Havazás jöhet a Dunától keletre

Montenegró és Szerbia kölcsönösen kiutasította egymás nagykövetét

Montenegró és Szerbia kölcsönösen kiutasította egymás nagykövetét