szerző:
MTI

Az ezredforduló és 2007 között a lakástámogatási pályázatok meghirdetése esetleges volt, a meghirdetésre vonatkozó miniszteri döntéseket nem dokumentálták, a támogatás révén elérhető célokat a kormányok nem számszerűsítették, s a teljesülésüket nyomon követő monitoringrendszert nem alakították ki - összegezte a magyar lakástámogatási politika hét évnyi teljesítményét az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Az ÁSZ jelentése - amely a 2000 és 2007 közötti lakástámogatási rendszer hatékonyságának ellenőrzésére irányult - rámutatott: a lakástámogatási rendszerben 2000 után fordulat következett be azzal, hogy az akkori kormány új lakás építéséhez és vásárlásához, valamint a használt lakás vásárlásához kamatkedvezményt biztosított, majd 2001-ben a kialakított támogatási rendszert kibővítette.

A költségvetés lakáscélú kiadása a vizsgált időszakban összesen 1469 milliárd forint volt. A lakáscélú támogatásokra fordított költségvetési kiadások növekedő tendenciát mutattak, mivel a 2000. évi 50 milliárd forintról 2008-ra 186 milliárd forintra emelkedtek.

A vizsgált időszakban a kormányprogramok, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a konvergencia program általános lakástámogatási célkitűzéseket tartalmaztak ugyan, de teljes körű, a lakástámogatási rendszer számszerűsített céljait magában foglaló nemzeti lakáspolitikai program nem készült. A lakástámogatási rendszer működését, a lakáspolitikai célkitűzések megvalósulását, a megtett intézkedések, változtatások hatásait a kormányok nem értékelték átfogóan.

A lakáscélú támogatásokat szabályozó kormányrendeletet 2001. február és 2008. június között 25 alkalommal módosították, ami nem segítette a lakástámogatási rendszer kiszámíthatóságát, kezelhetőségét. A szabályozás változtatásai során 2003-tól a támogatási rendszer teljesítményét csak a költségvetési kiadások nagyságával mérték a kormányok - húzta alá az ÁSZ.

Az Állami Számvevőszék arra kéri a kormányt, hogy határozza meg a lakástámogatás számszerűsített célkitűzéseit és intézkedjen azok végrehajtásáról, a devizahitelezéshez kapcsolódó állami kezességvállalás fenntartását pedig vizsgálja felül. Emellett írja elő az állami támogatások számítását és elszámolását végző hitelintézeti informatikai rendszerek külső szakértő általi kötelező auditálását, valamint követelje meg a pályázati típusú támogatások lebonyolításának ütemezett, átlátható és dokumentált végrehajtását, továbbá a programok hasznosulásának rendszeres értékelését.

Az 2000-től bevezetett lakástámogatási rendszer célja új lakások építésével és a használt lakások felújításával a lakhatás minőségének javítása, valamint a bérlakás állomány növelése volt, ami az ellenőrzött időszakban alapjaiban nem változott. A támogatási rendszer rövidtávú (2000-től 2003-ig) céljai teljesültek, a meghozott intézkedések 2004-ig a lakásépítések számának emelkedését eredményezték. Az államilag támogatott lakáscélú hitelek száma és összege 2003-ig emelkedett, majd 2008-ra az összes engedélyezett hitelállományon belül a számuk 10 százalékra, értékük 8,6 százalékra csökkent.

A lakástámogatási kiadások 2000 és 2003 között egyre növekvő terhet jelentettek a költségvetés számára, ezért 2003-ban szigorításokat vezettek be (szűkítették az igénybevevői kört és csökkentették a kamattámogatás mértékét), ami a lakásépítések és vásárlások számának mérséklődéséhez vezetett.

A lakáshitelezésben 2004-től a devizahitelek előretörése volt jellemző, amiben szerepet játszott, hogy 2003-ban megváltozott a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás alapja és mértéke, aminek következtében megnőtt a támogatott hiteleknél az ügyfél által fizetendő kamat. Az ÁSZ rámutat: az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizahitelekkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamattámogatási rendszer nem volt versenyképes és nem nyújtott érdemben támogatási lehetőséget a lakást szerzők többsége számára.

A lakásépítési kedvezmény összege 2000 és 2007 között három alkalommal, az inflációt meghaladóan emelkedett, az új lakást vásárlók és építők döntését azonban érdemben nem ez befolyásolta, hanem jövedelmi helyzetük, valamint a kedvező devizahitel lehetőségek. Ennek ellenére a meglévő gyermekek után igényelhető lakásépítési kedvezményt az új lakást vásárlók és építők igénybe vették.

A pályázati típusú lakástámogatási rendszernél a kilenc pályázati lehetőségből négyet 2003 óta (bérlakás állomány növelése, közművesített telkek kialakítása, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok felújítása, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése és teljes felújítása), egyet (városrehabilitáció) pedig 2004 óta nem hirdettek meg, holott arra a jogszabály folyamatosan lehetőséget biztosít. A lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása program folyamatosan élt, 2007 kivételével minden évben volt pályázati kiírás.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Csak alacsonyabb kamatok mellett rendezhető át a lakástámogatás

Amennyiben a hitelek kamatai 5 százalék alá esnének, a költségvetésben felszabadulna a lakáshitelek kamattámogatására fordított évi 150 milliárd forint, amelyből a magántulajdonú lakások vásárlása helyett a lakhatást lehetne támogatni - mondta Horváth Csaba a parlament gazdasági bizottsága lakásügyi albizottságának elnöke, a Társaság a lakásépítésért egyesület kerekasztal beszélgetésén szerdán Budapest.

MTI Itthon

Változhat a lakástámogatási rendszer

Eltörölnék vagy 35 évről 40-re emelnék a lakástámogatás korhatárát, a módosítások tavasszal kerülnének az Országgyűlés elé - írta a hétfői Világgazdaság.

HVG Itthon

Lakástámogatások felfüggesztése

„Szocpol már csak júliusig” – így hirdeti egy szemfüles vállalkozó a világhálón családi lakóparkját, remélve, hogy üzletet csiholhat a napokban bejelentett kormányzati megszorításokból. Kampányával aligha marad egyedül, piaci becslések szerint ugyanis a tavaly átadott 34-36 ezer új lakás 20-30 százaléka üresen áll, vagyis csaknem 10 ezer ingatlan vár vevőre. Sok fejlesztőnek nem jönne tehát rosszul, ha vételi rohamot generálhatna a megszűnő lakástámogatásokra alapozva.

A orvvadászattal gyanúsított fideszes szerint ő csak önvédelemből lőtt a vadkanra

A orvvadászattal gyanúsított fideszes szerint ő csak önvédelemből lőtt a vadkanra

„Egy normális demokráciában Tarlós Istvánnak jár az emelt végkielégítés”

„Egy normális demokráciában Tarlós Istvánnak jár az emelt végkielégítés”

Négy autó ütközött össze az M7-es bevezetőjénél

Négy autó ütközött össze az M7-es bevezetőjénél

Minden, amit az új Puskás Arénáról tudni érdemes

Minden, amit az új Puskás Arénáról tudni érdemes

Cser-Palkovics: Hiba volt azzal kampányolni, hogy Karácsony alkalmatlan

Cser-Palkovics: Hiba volt azzal kampányolni, hogy Karácsony alkalmatlan

Egér szaladgált a Bajcsy-Zsilinszky kórház fizetős szobájában

Egér szaladgált a Bajcsy-Zsilinszky kórház fizetős szobájában