szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint a kormányoknak eddig már több mint 10 billió dollárjukba került a globális hitelválság. A fejlett országok mentőcsomagjaira 9,2 billió, a fejlődő országok akcióira 1,6 billió dollárt költöttek.

A kiadásokból 1,9 billió dollár közvetlen volt, a maradék a hitelgaranciákra és kölcsönökre kellett. A kormányok valószínűleg visszanyerik ezeknek az összegeknek jelentős részét, amikor a világgazdaság gyógyulásnak indul, de biztosan jelentős marad a deficit. Egy másik, szintén az IMF-től származó részletezés szerint a mentőcsomagok a következő elemeket tartalmazzák: tőkeinjekciók (1,1 billió dollár), tőkerészek felvásárlása (1,9 billió dollár), garanciák (4,6 billió dollár), a likviditás fenntartása érdekében tett lépések (2,5 billió dolár).

Az IMF felülvizsgálta becslését a kormányok költségvetési pozíciójának globális összesítéséről. Most azt mondják, hogy a leggazdagabb húsz ország (G20) összesen a GDP-hez mérten 10,2 százalékos hiánnyal számolhat 2009-ben. Néhány országban a második világháború óta a legmagasabb értékeket jegyzik. A legnagyobb deficitet az Egyesült Államok (13,5 százalék), Nagy-Britannia (11,6 százalék) és Japán (10.3 százalék) produkálja. A javulás pedig nem minden országban indul meg jövőre, hiszen a britek például 2010-ben valószínűleg 13,3 százalékos mínuszban lesznek szemben a lassan gyógyulni kezdő USA 9,7 százalékával.

A nagy költségvetési hiányok abból jönnek össze, hogy a csökkenő gazdasági teljesítmények miatt az államok csak kisebb bevételekhez jutnak, ugyanakkor kénytelenek az élénkítés érdekében nagy költségekbe verniük magukat. Az IMF úgy becsüli, hogy a G20-ak stimuláló programjainak összértéke 2009-ben a GDP-jük 2 százalékának felel meg, s 1,6 százalékának 2010-ben. Továbbá azoknak a kiadásoknak az összege ezekben az országokban, amelyek valamilyen módon gyorsíthatják a gazdasági növekedést 1,2 és 4,7 százalék között lehetnek az idén. Az IMF ennek örül, mert szakértői úgy vélik, hogy a megnövelt kiadások sokkal hatékonyabbak, mint a keresletnövelés érdekében bevezetett adócsökkentés.

Az IMF megjelentette arra vonatkozó becslését is, hogy a válság hosszú távú hatásai mekkora pusztítást végeznek majd. Eszerint 2014-re a kormányok adóssága a GDP 239 százaléka lesz Japánban, 132 százaléka Olaszországban, 112 százaléka az USA-ban, és 99,7 százaléka Nagy-Britanniában. A hiány a legnagyobb mértékben a briteknél növekszik majd, hiszen bőven megduplázódik a 2007-es 44 százalékhoz mérten.

Az IMF kifejtette, hogy a kormányoknak muszáj egy hiteles utat felvázolni, amelyen haladva hosszú távon képesek lesznek csökkenteni a hiányt, s eközben rövidtávon fenn kell tartaniuk az gazdaságélénkítő-programokat is. A hiteles politika hiánya a pénzügyi beavatkozás hatékonyságát csökkenti, hiszen a növekvő kockázatok és növekvő kamatok miatt.

A G20-ak soron következő szeptemberi Pittsburghbe összehívott csúcsértekezletén éppen ezért a fő program a világgazdaság állapotának vizsgálata, az alkalmazott gazdasági terápiák hatásosságának megvitatása, illetve a bankszektor újraszabályozása lesznek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

G20: az amerikai sajtó fanyalog

A Húszak (G20) londoni csúcstalálkozója a globális gazdasági válság leküzdését célzó több eredmény mellett elszalasztott egy lehetőséget: a válságmenedzselés amerikai útja, vagyis a további pénzügyi ösztönzés melletti elköteleződést - írta a pénteki The Washington Post.

MTI Gazdaság

IMF: jó jel a magyar eurókötvény-kibocsátás sikere

Magyarország múlt heti, euróban jegyzett kötvényeladása azt jelzi, hogy nő a befektetői bizalom a kormány politikája iránt, az országnak azonban az adósság csökkentésére kell összpontosítania - jelentette ki Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti állandó irodájának a vezetője.

MTI Gazdaság

EBRD elnök: 350 milliárd dolláros támogatás kéne Kelet-Európában

A csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros összegben lesz szükségük támogatásra, erősítette meg az elemzők számításait Thomas Mirrow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Le Figaro című francia napilapban pénteken megjelent nyilatkozatában.