Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A napenergia felhasználására létesült technológiai rendszerek Magyarországon rendkívül kis mértékben terjedtek el még e tekintetben a minkénél rosszabb adottságú uniós országokhoz, például Ausztriához vagy Csehországhoz képest is. A tavalyi adatok alapján Magyarország évi energiafelhasználásban a megújuló energia 4,7 százalékot tett ki, amely messze elmarad mind saját lehetőségeitől, mind az uniós elvárásoktól. (Az EU tagállamai vállalták, hogy 2020-ra az összes energiafelhasználást alapul véve 20 százalékkal csökkentik a széndioxid-kibocsátásukat és a megújuló energiák arányát 20 százalékra emelik.)
Külön gondot okoz, hogy a hazai szóhasználatban megújuló energiaként szinte kizárólag a mező- és erdőgazdaságból származó biomassza, vagy biodízel üzemanyag elégetését értik, amely nem a Nap sugárzási energiájának valósidejű hasznosítását jelenti. Ráadásul az égetés tetemes üvegházhatás növelő széndioxid-termelést is jelent egyben, esetenként pedig élelmiszertermelésre is alkalmas mezőgazdasági területeken fognak energianövények termesztésébe.
Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platformjának (IMNTP) az MTA MFA-val közös álláspontja szerint, a megújuló energiák között Magyarországon is pioritást kellene élveznie a napenergiának, hiszen a fotovillamos energiaátalakítás károsanyag-kibocsátás nélküli üzemeltetése és 6-15 százalékos hatékonysága a 3-4 százalékos produktivitású – fotoszintézisen alapuló – bioüzemanyagokénál sokkal nagyobb értékeket képvisel.
„Hazánkban alapvető probléma, hogy főleg fosszilis energiát használunk, pedig a hazai iparnak különösen jó pozíciói vannak a jövőbe mutató foto-villamos technológiák fejlesztésében. A szektor tavalyi 35 százalékos növekedése után további évi 25 százalékos erősödést becsülhetünk, amely ígéretes közép- és hosszú távú jövőt jelenthet az iparnak” – vélekedik Bársony István, az MTA MFA igazgatója.
Míg az EU több tagállamában a kormányok 1 kWh napelemmel előállított energia hálózatba táplálása esetén 0,4 euró garantált felvásárlási árat adnak, Magyarországon ez az összeg csupán 0,1 euró, miközben a lakossági áram ára 44 forint kWh-ként. Csehországban a tervszerű állami támogatások révén (a kezdeti beruházási támogatás mellett 0,42 euró/kWh felvásárlási árat és 5 százalékra csökkentett áfát garantált a napelemek esetében) az elmúlt három év alatt hetvenháromszorosára növelte az installált napelem-kapacitását. Magyarország eközben kedvező adottságai és kiváló ipari cégeinek teljesítménye ellenére szinte már rajta sincsen a szakmai térképen – olvasható az MTA MFA közleményében.
